Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása 2. / 367–398. o.

sége is jelentős, amikor a Helytartótanács a Nákó gróf örököst perrel kényszerítette, hogy elődje végrendeletének teljesítésére az 1855-ben bezárt iskola újrainduljon. Béla nevű fia pedig 2 évet Kolozsmonostoron, egyet ösztöndíjjal Magyaróváron tanult és 1875-ben Nagyszentmiklóson segédtanár, 1876-tól igazgató lesz. Számottevő szakirodalmi és szervező munkát fejt ki, jeles kortárs tudósokkal (fentebb említett Cserháti Sándor, Tormay Béla és mások) szállt vitába. Publikációiban az agrárképzést sürgetve Bartók Béla kifejtette, hogy a szaktudomány akadémikus művelése mellett a nép és a falu életét is tanulmányozni kell. (116) Az erdélyi agrárképzésben a német tannyelv a megfelelő etnikumban nagyobb teret kapott. Ennek megalapozásában a szász egyetem (Universitas Saxonum) államjogi testület 1868 decemberi nagyszebeni határozata jelentős szerepet töltött be. Különféle agrárintézeteket Medgyesen, Besztercén stb. szerveztek. Igen alapos szabályzatokat (pl. Lehrplan und Lehrpensa der siebenbürgisch-sachsischen landwirtschaftlichen Lehranstalt zu Mediasch) dolgoztak ki. A medgyesi tanévnyitón (1871—72) a szaktársa képviseletében Kodolányi A. kolozsmonostori igazgató vett részt. Az anyanyelv hivatalosságát a földművelésügyi minisztérium elismerte, sőt a szász tanintézetek felterjesztéseiket is németül szerkesztették. (117) Közel a tárgyalt időszak záróhatárához a Kassai Gazdasági Tanintézet 1874-ben jött létre. Működésének több eredeti forrása a pozsonyi Státny slovensky ústredny archív állományában van. Főleg a földművelésügyi tárca 1874-től kezdődő anyagából az Uhorské královské ministerstvo podohospodárstva jelzetű fondot alkotják. Az iratok az 1927. évi magyar—csehszlovák iratcsere-egyezmény végrehajtásával először Prágába és onnan 1958-ban Pozsonyba kerültek. Nagyobbrészt a minisztérium és a székhely város között a tangazdaság haszonbérletét szabályozó szerződés módosításait (1877-től) ölelik fel. Más fonásokból kitűnik, hogy a helyi ügyvitelben a magyarral párhuzamosan a szlovák nyelvet is használták. A tanintézet fejlődése és akadémiai fokra emelése a későbbi időszakokra esik. (118) A mostani évtizednyi időszakon belül az agrárfelsőoktatás korszerűsítésére még sok elképzelés született. Közülük a jelentősebbek egyike, hogy az 1872-es költségvetés parlamenti tárgyalásán agráregyetem felállítását javasolták. Létrejöttek a szervezeti keretek, amelyekre támaszkodva átfogó intézkedések alapján a hazai agrárfelsőoktatás hálózata is kiépülhetett. (A befejező részt következő számunkban közöljük.) Jegyzetek (61) OLt K 27 Miniszterelnökségi Lt, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 46. sz. 1868. november 4.; 1869. szeptember 8. xerox. Uo. K 168 FM 615/1867, 6029/1867, 388