Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Ambrus Béla: A Tanácsköztársaság szükségpénzei Vas megyében / 345–357. o.

és ezen keresztül a tőkeszerzés folyamatával. Nem készpénzfizetést ígért a darab kiadója, hanem csupán annyit, hogy az átadó folyószámláján, illetve betétkönyvén jóváírja az álta­la átadott csekkek összegét. Még csekknek sem lehetett nevezni ezt az értékpapírt, mert a csekk is készpénzfizetést ígér elsősorban. A csekkjogi konstrukciójának megváltoztatá­sával #z ún. „elszámolási csekk"-nek lehet nevezni, de semmiesetre sem csekknek, illetve átutaló csekknek. Ennek a bonyolult jogi szerkezetnek köszönhette, hogy aránylag rövid ideig tartó forgalom után kivonták és megsemmisítették. A kibocsátó két takarékpénztár szárazbélyegzőjével hitelesítette, majd lyukasztással érvénytelenítette. A Szombathelyi Takarékpénztár RT. és a Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbank RT-nek Kőszegen fiókintézete működött. Ugyanazon pénzforgalmi problémákkal küszködve az anyaintézetekhez hasonlóan s valószínűleg azonos köntösben — „átutaló csekkeket" for­galmaztak. Mivel ezideig egyetlen példány sem ismeretes, nem azonosíthatók. (16) A csekk típusú pénzhelyettesítőknek bankjegypótló alkalmazásnál nagyobb jelentő­séget kell tulajdonítanunk annak politikai szerepe miatt. Az ellenforradalmi propaganda a proletárhatalom legsebezhetőbb pontját a pénzforgalom zökkenőiben látta. Ez a minden embert legérzékenyebben érintő kérdés kiélezésével kísérelték szítani az elégedetlenséget. A kékpénz ázsiója magasra emelésével, a fehérpénz vásárlóerejének csökkentésével, annak válthatatlanságával sikerült is ellenforradalmi hangulatot teremteni, nemcsak Vas megyé­ben. Amikor a helyi Direktórium bevezette a csekk használatát, valójában mindkét pénz­típus kirekesztésével, illetve annak hiánya pótlásával egyúttal a politikai buktatót kíván­ták kiiktatni. Egyetlen sakkhúzással azonban még nem sikerült a váltópénzhiány ellen­súlyozása. Országos méretekben Lengyel Gyula p. ü. népbiztos ugyanezen célzattal siet­tette a „póstapénz" megteremtését s vele egyidőben a kékpénz bevonását. Mint ismeretes az ellenforradalmi agitáció ezen a fronton ekkor megtorpant. Ilyen elemzéssel a Vas me­gyei Direktórium pénzhelyettesítő tevékenysége ha nem is érte el mindenoldalú sikerét, jelentős eredményű volt a veszélyt jelentő ellenforradalmi agitáció helyi csökkentésében. A Vas megyei Direktórium mint bevezetett, használatban álló módszer pozitív értéke­lésű tapasztalatainak javaslata, illetve jelentése a győriekkel együtt megtalálható a Pénz­ügyi Népbiztossághoz intézett felterjesztések között. (17) A Vas megyei kezdeményezés teljes egyetértéssel találkozott a proletárhatalom köz­ponti szervénél. A sajtóban egyre gyakoribbá vált csekkhasználati tájékoztatók végül is a csekkel való fizetés szabályozása országos,.széleskörű akcióját eredményezte. (18) Gya­korlatiasan folyt a bankjegy és a csekk közötti különbségről szóló felvilágosító munka röpiratok, cikkek alakjában. (19) A csekk végül is megtalálta az utat a váltópénz csökken­tésére is: „... különösen akkor mutatkozik ennek az eljárásnak az előnye, ha olyan összeg­ről van szó, amelyhez kisebb bankjegyek is szükségesek,,. (20) 350

Next

/
Thumbnails
Contents