Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - Pálmány Béla: Az Új Magyar Központi Levéltár iratkezelő és irattáros tanfolyamai, 1973–1976 / 225–239. o.

A tanfolyamok hallgatói a Bekény István által szerkesztett ?r

4z irattáros munkája" című 1962-ben megjelent jegyzet alapján készülhettek fel a szóbeli vitákra és a bizonyítványok kiosztása előtti beszámolóra. Már ekkor is elhangzottak olyan javaslatok, hogy az új levéltári törvényt megjelenése után a levéltárosok előadások keretében ismertessék az iratkezelőkkel, irattárosokkal. A hallgatók a tanfolyamot élénk érdeklődéssel követték és hasznosnak, színvonalasnak tartották. (2) A levéltárakról és a levéltári anyag védelméről szóló 1969. évi 27. tvr. létrehozta az Új Magyar Központi Levéltárat, amely önálló működését 1970. június 1-én kezdte meg. Az UMKL speciálisan kiemelt feladata, hogy közreműködjék az iratkezelés helyes elveinek és gyakorlati módszereinek a kidolgozásában. (3) Az új országos levéltár működése első éveiben, 1970 és 1972 között mindenekelőtt a minisztériumok által kiadott mintairatkezelési szabályzatok és minta-irattári tervek kialakítására, a gyűjtőterülethez tartozó szervek szabályzatainak és irattári terveinek jóváhagyás előtti szakmai véleményezésére helyezte munkája súlypontját. Amikor azonban a levéltár illetékességi körébe sorolt országos hatáskörű és országos jellegű szervek nagy része elkészítette és hatályba léptette iratkezelési szabályzatát, előtérbe kerültek a szabályzatok gyakorlati alkalmazásának a problémái. Nem csupán az irattári terv és az irattári tételszámok bevezetése volt új dolog, hanem számos helyen megváltoztatták az iratkezelés szervezeti formáit is. A szabályzatok — nemegyszer a levéltárosok észrevételei alapján — javítottak a korábbi iratnyilvántartási módszereken. Előtérbe kerültek a szakszerű irattározás gyakorlati kérdései — hiszen a levéltárak a 45/1958. Korm. sz. rendeletnél határozottabb „vétójogot" kaptak a selejtezések jóváhagyása és az irattári anyag levéltári átadásának feltételei vonatkozásában. Már az iratkezelési szabályzatok véleményezése, jóváhagyása során is számtalan esetben jelezték a szervek észrevételeiket, aggályaikat a levéltárosoknak, amelyek megválaszo lásra, tisztázásra vártak. A LÜSZ 43. §-a kimondja, hogy a levéltárak előadók biztosításával részt vehetnek az iratkezelési szabályzatok ismertetése céljából a szervek által dolgozói számára szervezett tanfolyamokon és amennyiben a vállalatok, intézmények nem szerveznének ilyen tanfolyamokat, a levéltárak jogosultak ilyen tanfolyamok szervezésére. Az UMKL 1972 és 1976 között mindkét formában szervezett tanfolyamokat. Néhány minisztérium maga is szükségesnek tartotta, hogy a felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények iratkezelői számára tanfolyamot szervezzen az iratkezelési ismeretek elsajátítása érdekében. Kiemelkedő a KGM, amely a szabályzatok bevezetésével egyidőben országosan, egységes tematika alapján, levéltáros előadókkal rendezett saját tanfolyamokat, még jegyzetet is szerkesztett az előadások anyagából. Több mint egy tucat vállalat tartott adminisztratív dolgozói számára tanfolyamokat, ahol a szabályzat alapján részletesen megtárgyalták az iratkezelés minden mozzanatának helyes elvégzését, de áttekintették az ügyrendet (szervezeti és működési szabályzatot) és tájékoztatást kaptak a levéltárakról és a levéltári anyag védelmét biztosító jogszabályokról is. Tanfolyamokat tartottak egyes minisztériumok saját dolgozóik számára. Az Egészségügyi Minisztérium pl. 1975—1976-ban négy tanfolyamot tartott fiatal, illetőleg rövidebb gyakorlattal rendelkező iratkezelői számára. 226