Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - Gyarmathy Zsigmond: A tsz mozgalom történeti kutatásának levéltári forrásai: a tsz mozgalom történeti kutatásának forrásai a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltárban / 187–202. o.

között figyeltek fel a termelőszövetkezeti iratanyaggal való foglalkozás szükségességére, mint a Szegedi Állami Levéltárban Oltvai Ferenc már az ötvenes évek elején, és ismételten az ötvenes évek második felében, majd Szabó Ferenc ugyancsak a szegedi tapasztalatokkal foglalkozva, Simonffy Emil pedig a Zala megyei Levéltár anyagával kapcsolatban a hatvanas években publikált, a hetvenes évek elején a Békés megyei Levéltár tapasztalatait összegezte Bálint Ferenc és Csipes Antal kolléga, s a szóbeli tapasztalatcsere során a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban Gazdag István igazgató ésMervó Zoltánná csoportvezető elmondták, s ebben azonos a véleményünk, hogy a magyar mezőgazdasági termelésben, a parasztság életvitelében előidézett — a két agrárforradalom által determinált - változások forrásainak számbavétele, — a levéltárakra háruló sokféle sürgős és nagy feladat között és mellett is — elodázhatatlan. (1) Alapvető eltéréseket nem mutat egymástól az előbb is jelzett levéltárak eddig végrehajtott rendezése. Mi úgy véljük, hogy leginkább a debreceni mintát követhetjük — némi további igazítással — saját levéltárunk távlati terveinek megfelelő elképzeléseinkhez is igazítva azokat. A Levéltárunkban levő termelőszövetkezeti iratokat a ,,Minta Iratkezelési Szabályzat Szövetkezetek részére" c. útmutató alapján az irattári elhelyezés szerinti rendszerben bontjuk állagokra és az 1975-ös évet tekintjük annak a választóvonalnak, amelyhez igazodva történik a fondokra, fondcsoportokra és állagokra bontás. Levéltárunk elsősorban a tanácsi jegyzőkönyvek és mellékleteinek feldolgozásához kívánja alkalmazni a fénylyukkártya-rendszerű feltárást, és annak tapasztalatai után esetleg — ha kedvező eredményre jutunk — a termelőszövetkezeti anyagot is majd azzal a módszerrel tárjuk fel. Több igazgatói és a keleti megyék regionális tudományos dolgozói értekezletének tapasztalatait — különösen a Heves megyei levéltári tapasztalatokat, Kovács Béla igazgató kolléga tapasztalatainak szíves közrebocsátása alapján — már figyelembe kívánjuk venni. Olyan lyukkártyarendszert alkalmazunk, melyhez Nyíregyházán a SZÁÉV lyukkártyarendszerének adatbankja tapasztalatait is ötvözni tudjuk, ezt a számítógépes technikára felkészülve, annak megfelelő rendszerében valósítjuk meg. Lényegében a minta iratkezelési szabályzat alapszámait, amennyiben az átment a gyakorlatba, — márpedig úgy tűnik, hogy egyre több tsz veszi át — tekintjük tárgyi csoportnak mert hosszabb távon ez stabilnak látszik. Ezek szerint: I. Vezetési ügyek (1-22 tételszámokkal) II. A szövetkezeti tagok ügyei, személyzeti ügyek (41^44) III. Bér- és munkaügyek (61—68) IV. Számviteli, pénz, terv- és statisztikai ügyek (101—106) V. Termeléssel kapcsolatos ügyek (141-151) VI. Anyag- és áruforgalom, szállítás (200—201) VII. Adminisztratív ügyek (220-221) 188