Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - IRODALOM - Vass Előd: A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottsága értesítője. A Dunántúl településtörténete II., 1767–1848. 1–2. sz. Pécs, 1977. / 142–146. o.

Benda Kálmán: Az iskolázás és az írástudás a dunántúli parasztság körében a XVIII. század második felében c. korreferátumában az 1770. évi iskolai országos összeírás adatait dolgozza fel táblázatokba s a 13 dunántúli megye adatait az országos, majd európai viszonyokhoz hasonlítva, arra következtet, hogy Magyarországon és Nyugat—Európában a XVIII. század végén a parasztságnak mintegy 10 %-a tudott írni és olvasni. Klauszné Móra Magda: Népoktatás Fejér megyében (1777—1848) c. korreferátumában a canonica visitatio-k és az iskolai felügyelők jelentései alapján az iskolai helyzetet ismerteti. Kornyék István: Zalai tanítók munkája és életkörülményei a két Ratio Educationis között c. korreferátumában az 1770. évi és az 1806. évi országos összeírás Zala megyei adatai alapján a tanítók személyére, a tantárgyakra és a tanításra, a tanítók tanításon felüli kötelességeire, a tanítók jövedelmére, az iskolai épületekre és a tanítók alkalmazására vonatkozó adatokat dolgozta fel. Tóth István: A felvilágosodás gondolatvilága a pécs — baranyai irodalomban c. korreferátumában megállapítja, hogy Pécs-Baranya kulturális élete a felvilágosodás korából nem tud felmutatni hosszabb ideig ott élt nagy költőt, írót, mégis közkönyvtára (1774), akadémiája (1795) és tanárai biztosították a felvilágosult tanok terjedését. Bezerédy Győző: A községi pecsétek művelődéstörténeti vonatkozásai c. korreferátumában a községek pecsétjeinek hivatalos voltán túl még kultúrtörténet, néprajz tudományainak kimeríthetetlen kincsesbányái, ahogy ezt néhány baranyai község pecsétjének feldolgozásával a szerző bemutatta. Benczéné Nagy Eszter: A nagykanizsai polgárok hagyatéki leltárainak vizsgálata a XVIII—XIX. század fordulóján c. korreferátumában bizonyítja, hogy a mezővárosi polgárság házbelső felszerelésében a változás a XVIII—XIX. század fordulóján, a tárgyi felszerelések gyarapodásával, s a gyári és kisipari készítmények nagyobb arányú előfordulásával következett be. Timirz József: Sopron város kulturális fejlődése a XVIII—XIX. század fordulóján c. korreferátuma a város szellemi életének a feudalizmushoz való kötődésére mutat rá. Hegedűs Rajmund. Adalékok Esztergom művelődési viszonyainak alakulásához a XVIII—XIX. század fordulóján c. korreferátumában a város gazdasági és társadalmi fejlődését 1708-tól 1848-ig kíséri végig, s a könyvkiadás és könyvnyomás, a városi könyvtár, az alsó- és középfokú oktatás helyzetét mutatja be. Mihály Ferenc: A magyaróvári gimnázium szerepe és jelentősége (1767—1848) c. korreferátuma a Mosón megyei magyarosodás központjaként a gimnáziumot emeli ki. Kelemen Elemér: Hozzászólásában néhány Somogy megyei adatot említett a népoktatás reformkori fejlődéséhez. Rajczi Péter hozzászólásában Pécs művelődéstörténetéhez fűzött adatokat. A vitában még Szántó Imre, Benda Kálmán és Klauszné Móra Magda szólalt fel. IV. Genealógiai Szekció: Vörös Károly: Biográfiai és családtörténeti kutatások kérdései és helyük a regionális történeti kutatásokban c. előadásában a genealógia tudományának hármas értelmezéséről beszélt; a leszármazási kapcsolatok feltárásáról, a családok kutatásának jelentőségéről, s egy általános történeti módszer alapjainak megismeréséről. Záborszky Miklós: Egy suri parasztcsalád útja a XVIII. század végén és a XIX. század elején c. korreferátumában a Bakonyi erdővidcken lévő Sur falu 1748-ban először előforduló Sogorka családját mutatja be. Löbl Árpád. A Pleitz család kiadói tevékenysége c. korreferátumában rámutatott arra, hogy a nagybecskereki Pleitz Ferenc Pál kiadói tevékenységében társadalomtudományokat, a történelmet részesítette előnyben, s így egy kis csoportot alakított ki. Borsy Károly: A Bittermann nyomdász család szerepe Dél—Magyarországon c. korreferátumában a vizsgált család szabadkai, adai zentai, pécsi stb. nyomdáinak dinasztikus vezetéséről beszélt. Tompos Emő: Egy soproni polgárcsalád ( a Reischek) genealógiai és heraldikai emlékei c. korreferátumában egy soproni polgárcsalád történetét mutatja be. Balázs László: A Dobozy család szerepe Fejér megye társadalmi életében a XIV-XIX. században c. korreferátuma Tabajd és Doboz helységek történetével együttesen az említett család szerepét mutatja be. Degré Alajos: Két zalai család felemelkedése az egytelkes kurialisták közül a birtokos nemességbe c. korreferátumában mutatja, hogy a birtokos nemesség állandóan mozgásban volt. A zalaszentgróti Csutor és a zitkóci, majd söjtöri Deák .család példájában ezt részletesen illusztrálta is. Dóber Viktor: A Bezerédi család története - főleg zalai vonatkozásaiban c. korreferátumában részletesen tárgyalta és táblázatban mutatta be a család eredetét s felemelkedését a katonai és vármegyei pályán. Kállay István: A móri uradalom birtokosainak genealógiája 1691-1848 c. korreferátumában a Luzsénszky, Berényi és Lamberg családoka vámutakból eredő jövedelmét térképekkel illusztrálva, valamint móri birtoklásuk történetét ábrázolja forrásokkal hat leszármazási táblázat alapján. A táblázatokban csak azok szerepelnek, akik Móron birtokrészhez jutottak, ahogy ezt a szerző is külön megállapítja. 145