Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - IRODALOM - Pecze Ferenc: Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1977. / 136–137. o.

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK FEJÉR MEGYE TÖRTÉNETÉHEZ 13. MŐR TÖRTÉNETE Szerkesztette: Farkas Gábor.Székesfehérvár, 1977. 566 1. Hely történetírásunkban egyre gyakrabban találkozunk a monográfia műfajával. Mutatja ez egyrészt a kutatóknak azt a törekvését, hogy a még nem ismert források felhasználásával és a részeredmények összegezésével igyekeznek egy-egy település történetéről átfogó képet adni, s így valósítják meg azt a feladatot, amellyel ez a stúdium az országos történelemírást szolgálja. És rávilágít másrészt szocialista társadalmunknak arra a növekvő igényére, hogy a községek, a városok vezetősége közösségük múltjának ismeretében, a históriai tanulságok birtokában akar munkálkodni a jelen és a jövendő építésén. Köszönet illeti tehát Marjanek József móri tanácselnöknek ebbe a tendenciába beillő erkölcsi és anyagi támogatását, amellyel a kötet megjelenését elősegítette. A monográfia tizenegy szerző — levéltáros és történész - két könyvtáros és egy régész együttes munkájának eredménye. A kötet egy bevezető földrajzi részre és egy Mór múltját és jelenét tárgyaló történeti részre osztható. Ezzel szinte ki is van jelölve a móri helytörténeti kutatások további témaköre: a nyelvjárás vizsgálat és a néprajz. A mezőváros illetve nagyközség sokszínű nemzetiségi település. A múlt nyelvi dokumentumainak elemzése: a többnyelvű élőbeszéd megismerése, a kézműipari szakmák, a kereskedelem és a szőlőtermelés szakszókincsének feltárása a gazdasági - társadalmi viszonyok vizsgálatához adhatna új aspektusokat, s megkönnyítené a további forrásfeldolgozást is. Érdekes volna a korszakonkénti változó telepítési és települési viszonyokból adódó összetett néprajzi kultúra kutatása is, amelynek egyik területe bizonyára a Mór történetében mindig jelentős szerepet játszott szőlőtermeléssel és borgazdálkodással kapcsolatos hagyományok és szokások összegyűjtése lehetne. A megyeszékhelytől 26 km-re fekvő Mór színes, változatos tájegyüttes része, már a rómaiak előtt is fontos közlekedési útvonal mentén kialakult település. Ádám László tanulmánya Mór természeti földrajzával: földtani felépítésével, ősföldrajzi fejlődéstörténetével, a domborzat kialakulásával és mai képével, a mikroklímával, a vízrajzzal, a természetes növényzettel és a talajokkal foglalkozik. így a történészt érdeklő abszolút és relatív földrajzi tulajdonságokkal — fekvés, topográfia, helyzet - bemutatása mellett a geográfusnak szóló szakmai területek — üledékek, kőzetösszetételek,'ősföldrajz — és a gazdaságtörténetben hasznosítható gazdaságföldrajzi adatok — domborzat, növényzet, éghajlat, talajok — vizsgálatát is elvégzi. A nem szakmabeli olvasó tájékozódását megkönnyíti a szerző által összeállított szakkifejezések magyarázója. Mór története négy nagy szakaszra osztható. Két szerző három tanulmánya mutatja be az alapítástól a XVIII. századig terjedő időszakot. Mór 1758-ig, mezővárosi privilégiumának elnyeréséig a csókakői uradalom sorsában osztozott. Hét évszázad történetét fogja át Jenéi Károly első dolgozata. Közvetett okleveles adatok szerint 1030ra tehető a falu keletkezése. A királyi váruradalom részeként került 1439-től a Rozgonyiak és a Kanizsaiak, majd 1534-től 137 esztendőre a Nádasdyak tulajdonába. A mohácsi vészig eltelt időszaknak egyik legértékesebb forrásaként az 1521-es urbárium adatait hasznosítja a szerző. A kisnemeseken kívül jobbágyokból és szabadosokból állt a népesség. Ez utóbbiak számának változására, a gazdasági és szociális viszonyokra vonatkozóan (adózás, természetbeni és egyéb szolgáltatások) értékes következtetéseket kapunk. A népes és tehetős falu a hódoltság idején a korábban fejlődését segítő földrajzi fekvés, a hadi események: az 1591 -ben kitört 15 évig tartó háború és az elviselhetetlen terhek —jogos és jogtalan adók és szolgáltatások — miatt hanyatlásnak indult, és átmenetileg elnéptelenedett. A „fekete bég" unokája, ifjabb Nádasdy Ferenc foglalkozik először tudatos telepítéssel, amelynek pozitív hatását tükrözi az 1662-es urbárium. A falu lakosságával és gazdálkodásával a török uralom alatt Vass Előd tanulmánya foglalkozik. 1543-tól mór a székesfehérvári szandzsák egyik közigazgatási területéhez, a magyar járásnak megfelelő székesfehérvári nahiébe tartozott. A török — magyar határon feküdt, ebből következtek megsokszorozódott adóterhei: a királyi és földesúri adók, valamint a szultáni és török földesúri adók. A tanulmány legizgalmasabb fonása az 1582-es török adóösszeírás, amelynek adatait a szerző még három XVII. századi móri urbáriális összeírással is egybeveti. így kapunk alapos népesség — és gazdaságtörténeti elemzést Mór hódoltságkori életéről. Jenéi második tanulmánya Mór 1687—171 l-ig terjedő történetét tartalmazza. A csókakői uradalmat 1691ben Hochburg János udvari tanácsos és élelmezési prefektus vette meg a bécsi udvari kamarától 60000 rajnai forintért. A Hochburg család birtoklása idején allodiális gazdálkodás folyik Móron, amely megnöveli a jobbágyok robotterheit. Megkezdődik a XVII. század végén a falu német betelepítése. A kuruc harcokban Mór a kurucok oldalán válik a csaták központjává. A századelő történetének eseményei, a katonai terhek, a labancok kényszerű 138