Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - IRODALOM - Halász Margit, J.: A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. Szerkesztette: Éri István, Nagy Lajos, Nagybákay Péter. I–II. kötet. Bp., 1975–1976. / 131–132. o.

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL 1919-1945 Kiadja a Csongrád megyei Levéltár. Szeged 1977. 217 1. örömmel állapíthatjuk meg, hogy szaporodik a hazánk, vagy hazánk egy tájegysége legújabbkori történetét bemutató kiadványok száma. Dél-magyarország egy darabjának, Csongrád megye legújabbkori történetének egy szakaszát tárja fel e külső formáját tekintve szerény, de tartalmában gazdag levéltári kiadvány. A kötet születésében része volt a Csongrád megyei Pártbizottság döntésének: gyűjtsék össze, adják ki a forradalmi munkásmozgalom dokumentumait, írják meg történetét. E célkitűzés mellett a Csongrád-megyei Levéltár saját anyagára is szeretné felhívni az érdeklődők figyelmét, amellett a tervezett kiadványsorozatban a helytörténetírás eredményeit kívánják bemutatni — olvashatjuk a kötet szerkesztőjének, Farkas József levéltárigazgatónak tollából. A jelen kötetben közölt hat tanulmány az ellenforradalmi rendszer dolgozó tömegeinek helyzetét, kiszolgáltatottságát, harcát kívánta az olvasók elé tárni. Bárány Ferenc tanulmánya: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban. A gazdag szakirodalom és levéltári forrás felhasználásával készült tanulmány két nagy szerkezeti egységre oszlik. — A megszállók szerepe az ellenforradalom kibontakozásában. — A magyar ellenforradalmi rendszer intézményeinek kiépítése, az ellenforradalmi megtorlás és a dolgozó tömegek ellenállásának kezdetei. Kifejti a szerző, hogy a Viharsarokban már 1919. augusztus 1. előtt megkezdődött a munkáshatalom felszámolása,hiszen Szegedet 1919. március 27-én elszigetelték a franciák, 1919. április 16-án megkezdődik a román csapatok általános támadása. ,A Viharsarok területének döntő része csaknem egy évig maradt román megszállás alatt." 1920. márciusában térhetett vissza az ellenforradalmi magyar közigazgatás Békés megyébe. Szegeden a francia megszállók az 1919. március 21 -e előtti állapotokat állították vissza. Megismerjük részleteiben a jelzett terület gazdasági helyzetét (katasztrofális a közellátás), az ellenforradalmi erők szervezkedését (Károlyi Gyula ellenforradalmi kormánya, Horthy fővezérlete alatt szerveződő tiszti különítmény, Ábrahám Dezső liberálisabb színezetű kabinetje, a Magyar Nemzeti Szövetség Szegedi Csoportja, a Prónay különítmény). ,Az ellenforradalmi közigazgatás és a karhatalmi alakulatok felkészültek a megszállt területek kiürítése utáni időre." Statáriumról, megtorlásról, teljhatalmú kormánybiztosokról (Kelemen Béla pl.) az egész közigazgatási apparátus átszervezéséről, az Igazoló Bizottságok tevékenységéről, a helyi karhatalmi erők létrehozásáról (Nemzetvédelmi Bizottság), a csendőrség, a polgárőrség, rendőrség megszervezéséről, a Tanácsköztársaság idején szerepet vállalók, volt vöröskatonák felelősségre vonásáról, az ösztönös és szervezett ellenállás kibontakozásáról olvashatunk a tanulmány további részében. „A tanítók jelentései a lakosság életviszonyáról Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején" - téma feldolgozója Sárközy István. A parlamenti választásokat megelőző népszámlálásokat politikailag megbízható tanítók végezték, akiknek véleményalkotásából tükröződik meggyőződésük, állásfoglalásuk, mégis jó helyzetképet adnak az általuk írt jelentések a délmagyarországi gazdasági, társadalmi, egészségügyi, szociális viszonyokról, amit még súlyosbított az a tény, hogy a gazdasági válság idejéről van szó. Olvashatunk a munkanélküliek tüntetéséről (Kiskundorozsma, Csongrád), a szentesi, hódmezővásárhelyi, pusztamérgesi, szatymazi, csányteleki, Csongrád városi viszonyokról, Szeged külterületéről, a Szegedhez tartozó tanyavilág nyomoráról, a Jugoszláviával határos részeken élő parasztok helyzetéről. Értékes munkát végeztek a népszámláló tanítók az adatok, tények közlésével, s mindenképpen hasznos, hogy mindezeket Sárközy István feldolgozta, az érdeklődők számára hozzáférhetővé tette. Részterületet dolgoz fel A. Sajti Enikő: A Szociáldemokrata Párt és a jobboldal küzdelme az 1939-es választások előtt Szegeden. Képet kapunk a tanulmányból az 1939-es választásokat megelőző politikai helyzetről, a Gömbös, Imrédy kormánynak a SzDP, a szakszervezetek elleni intézkedéseiről. De megrajzolja a szerző a Nyilaspárt visszaszorításának, a Nemzeti Munkaközpont, a Magyar Dolgozók Hivatásszervezete, a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal megszervezésének, működésének főbb vonásait is. 133