Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - Danczik Andrásné: Az anyakönyvi másodpéldányokkal kapcsolatos levéltári munka: tapasztalatok a Békés Megyei Levéltárban / 9–12. o.

A felsorolt hibákat közöltük minden esetben az anyakönywezetőkkel és felhívtuk azok kijavítására. Az anyakönyvi másodpéldányok beszállítása alkalmával az anyakönyvi munkával kapcsolatos észrevételeinket • minden évben közöltük az anyakönyvi felügyelőkkel. A másodpéldányokat ugyanis az anyakönyvi felügyelők hozzák be a levéltárba és ezt az alkalmat használtuk fel a tájékoztatásra. Két esetben előfordult, hogy a gyulai járás anyakönywezetői részére tartott megbeszélésre meghívták a levéltárunk anyakönyvi ügyekkel foglalkozó dolgozóját, hogy elmondja a tapasztalatait, esetleg kérését. Évi munkatervünkben az anyakönyvi munkára 60—90 napot fordítottunk 1961-től. 1958-1960-ban az utólagos bejegyzések bevezetése volt a feladat, mivel nagymennyiségű hátralékot kellett felszámolni. A levéltárunkban végzett anyakönyvi munkát egy kimutatásban próbálom szemléltetni 1958. évtől: Év Beérkezett Előző évekről Tervidőszakban Hátralék Ráfordított ub-k elmaradt bevezetve idő 1958 11387 21522 18857 14052 99,5 nap 1959 11519 14052 24571 1000 243,5 nap 1960 18153 1000 16017 3136 186,5 nap 1961 10670 3136 13806 122 nap 1962 10644 10644 77 nap 1963 9516 9516 68 nap 1964 7080 7080 62 nap 1965 5398 5398 66 nap 1966 6641 6641 71 nap 1967 5670 5670 80 nap 1968 5991 5991 71,5 nap 1969 11783 5715 6068 58 nap 1970 6005 6068 12073 80 nap 1971 8218 8218 80 nap 1972 8261 8261 80 nap 1973 8803 4867 3936 64 nap 1974 9876 3936 12962 850 120 nap 1975 9462 850 10492 — 110 nap 1976 8639 6271 2368 80 nap Az 1960. évben történt nagyarányú növekedést az anyakönyvi első és másodpéldányok egyeztetése okozta. Az 1969. év növekedése pedig a megye összes anyakönyvi kerületében elrendelt foglalkozási bejegyzések felülvizsgálatának következménye. A felülvizsgálat után nagyon sok utólagos bejegyzés érkezett, amivel a munkaterv készítésekor még nem számolhattunk, ezért 606 ub-t csak 1970-ben jegyeztem be. 1958-tól csak 5 db anyakönyvi kivonatot állítottunk ki az állami anyakönyvi másodpéldányokból. * *# A levéltárban elhelyezett anyakönyvi másodpéldányoknak nemcsak biztonsági szempontból van jelentőségük, hanem forrásérték szempontjából is. Az állami és egyházi anyakönyvi másodpéldányokban számos esetben történt kutatás. Többek között a nálunk végzett kutatómunka eredményeinek felhasználásával írta meg Hajdú Mihály a „Magyar becézőnevek 1770-1970" című munkáját. Gyakoribbak a népesedéstörténeti kutatások. Ilyen Baranyai Kálmán: Mezőberény történeti demográfiája, a Békési Élet 1971. évi 2. számában megjelent „A halál okának megnevezése és a halálozás alakulása Csorváson az utolsó 75 évben", az Orvostörténeti Közlemények 73-74. számában „A Békés megyei Csorvás község halálozási viszonyai a XIX. század végétől" c. tanulmánya. Jároli józsef: Gyoma népesedéstörténete című munkája Papp János: Békéscsaba 1944. évi bombázásának leírásában az áldozatokat az anyakönyvekből mutatta ki (Békési Élet), Sass Ervin: Az ember hiába nem él című munkájához is anyakönyvi adatokat használt. Embertani felmérések demográfiai megállapítása adatfeltárással, számítógép bekapcsolással, Vésztő és Gyoma lakosságának embertani adataival kapcsolatos kutatást végzett Farkas Gyula (JATE, Embertani Intézete). Történeti szempontból vitatható a foglalkozási bejegyzések helyessége annak ellenére, hogy az érvényben lévő anyakönyvi utasítás ezeket pontosan meghatározta. Azt a foglalkozást kell bejegyezni, amelyet az illető személy ténylegesen folytat és amelyből megélhetését biztosítja. A mezőgazdasági dolgozók esetében, ha az illető személy a termelőszövetkezetben fejti ki tevékenységét, úgy a foglalkozás megjelölésére elengedő a „tsz-tag,, kifejezés használata. A ,,tsz-fogatos„ vagy „tsz-növény termesztő,, az illető személyek munkaköri beosztását jelölik meg, amely változó lehet, viszont a megélhetésüket biztosító jövedelem őket a tsz-ben tagként kifejtett munkájuk után illeti meg. II