Levéltári Szemle, 28. (1978)
Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - ADATTÁR - Takács Lajos: Lápi irtás és gazdálkodás a Kis-Balaton mentén / 115–117. o.
A tavasszal ily módon megtisztított, kizsombékolt réteket egyébként már nyár elején kaszálhatták és ezentúl folyamatosan füvet nyerhettek róluk. Sőt, ha rétnek akarták megőrizni, rendszeresen kaszálni is kellett, mivel a gaz és a zsombék, használat híján, 2-3 év alatt annyira elhatalmasodott, hogy a tisztítást újra lehetett kezdeni. A rendszeresen használt rétek füve egyébként évente javult, finomodott, mivel az ismételt kaszálás nyomán kipusztultak a durvább füvek és gazok. A túl hosszú használat viszont a réteknek sem volt jó, mivel elsoványodtak, megsavanyodtak és füvük is lassan elsatnyult. Lényegében ez volt az a mód, ahogy a berekben sokszáz helyen kialakította a környékbeli lakosság a lápi réteket, amelyekre már a XVIII. század elejéről adatok utalnak. Az egyik, 1708-as zalavári tanúkihallgatás helybéli tanúinak szavaiból kitűnik, hogy itt a „Bozótbul feltört riteket" már jó ideje ismerik, sőt az is, hogy „a ki feltörte", az velük viszonylag szabadon rendelkezhetett. E szabadabb jog és a korlátlan szénanyerési lehetőség volt az, ami aztán az elkövetkezendő évtizedekben nagy számban vonta ide nemcsak a partmenti lakosokat, hanem a messzebb falvakét is. Az egyik, 1794-ben készült összeírás alapján, mely ugyan csak három kisebb berekrésznek, az ún. Felső-Allosi Lápnak, a SzeUösnek és a Mekenyének használóit tüntette fel, azért némi fogalmat alkothatunk e szénakaszálás méreteiről is. Eszerint ebben az évben e három lápszakaszon 11 községből 135 személy végzett kaszálást. Feltűnő viszont, hogy az összeírásban a berekhez legközelebb eső falvak népe, mely hihetőleg a bereknek is legtöbb hasznát vette, szerepelt a legkisebb mértékben, míg a távolabbiak nagyobb számban. így pl. Berényből 40, Kaxmacsból 33 személy került összeírásra, rmg közvetlen a part menti falvakból csak egy-egy személy. Végül is e rövidre szabott beszámolóból is kitűnik, hogy a Kis-Balaton berke korántsem volt olyan haszontalan és megközelíthetetlen terület, mint amilyennek a XVIII. századtól nagy ütemben szerveződő allodiumok képviselői azt igyekeztek bemutatni, hanem a környékbeli falvak népe azt sűrűn látogatta és sokoldalúan élte. Az uradalmak türelmetlensége nagyonis egysíkú gazdálkodásuk és az ezzel összhangban lévő gondolkodásuk egyoldalúságából fakadt és igazán nem rajtuk múlt, hogy e hatalmas lápvidéket már a múlt század folyamán nem szárították ki. S hogy ez nem sikerült, azzal mindenesetre a Nagy-Balatont is megmentették attól - legalábbis részben és egy időre —, hogy az irtások nyomán fellazult zalai dombokról lesodort hatalmas tömegű iszap teljes egészében, szűrés nélkül a Balaton síkvizébe ömöljön és azt szennyezze, eliszaposítsa, majd folyamatosan eltömítse. A berek fent vázolt paraszti használata - mindamellett, hogy anyagi haszna szinte felbecsültetetlen volt - mindenesetre ez utóbbi folyamatot is lelassította. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozásán Siófokon, 1977. szeptember 14-én elhangzott korreferátum némileg módosított szövege. 117
