Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - KRÓNIKA - Körmendy Adrienne: Beszámoló a szocialista akadémiai levéltárak nemzetközi bibliográfiáját összeállító munkacsoport üléséről: Leningrád, 1977. március 28–április 1. / 665–667. o.

Körmendy Adrienne : BESZÁMOLÓ A SZOCIALISTA AKADÉMIAI LEVÉLTÁRAK NEMZETKÖZI BIBLIOGRÁFIÁJÁT ÖSSZEÁLLÍTÓ MUNKACSOPORT ÜLÉSÉRŐL Leningrád, 1977. március 28. - április 1. Az akadémiai levéltárak speciális problémái arra ösztönözték a levéltárak vezetőit, hogy a speciális jellegből adódó problémák megbeszélésére, a szaklevéltári munka minőségének emelése érdekében szoros együttműködést alakítsanak ki. A kezdeményező a Lengyel Tudományos Akadémia Levéltárának igazgatója, Zygmunt Kolankowski, a toruni Kopernikusz Egyetem levéltári tanszékének professzora volt. Az együttműködés szervezeti formája a kétoldalú tapasztalatcseréken és tanulmányutakon kivtil a három-négy évenként megrendezett szocialista országok akadémiai levéltárainak konferenciája. Ezeken a konferenciákon több jelentős kezdeményezés született. (Itt mindenekelőtt az 1973-ban Varsóban "Matériáién zum Wörterbuch der Archivterminologie der sozialistischen Lánder" cim alatt megjelent a szovjet "Kratkij szlovarj arhivnoj terminologii" bolgár, német, lengyel, szlovák és cseh nyelvű fordításának elkészítését és kiadását szeretném megemliteni.) Az akadémiai levéltárak I. (varsói 1965. évi) és II. (leningrádi) konferenciáján (1968-ban) határozat született "A szocialista országok akadémiai levéltárai nemzetközi bibliográfiája"-nak kiadásáról. Az összeállításban a Bolgár Tudományos Akadémia, a Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiája, a Lengyel Tudományos Akadémia, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia levéltárai vettek részt. A bibliográfia előkészitése módszertanának kidolgozását a Lengyel Tudományos Akadémia Levéltára vállalta magára. A kézikönyv kiadását később a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Levéltára vette át, s készítette elő nyomtatásra. 1971. júliusában jelent meg a bibliográfia első kötete, s az 1917-1968-as éveket tartalmazta. A III. (berlini) konferencia (1971-ben) elhatározta a bibliográfia folytatását. A munkálatokba bekapcsolódott a Szlovák Tudományos Akadémia Levéltára is. 1972-ben, a VII. Nemzetközi Levéltári Konferencia idején Moszkvában találkoztak az akadémiai levéltárák képviselői és megvitatták a második kötet elkészítésének módszertani útmutatását, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Levéltára terjesztett elő. Ennek alapján került kiadásra a bibliográfia második kötete 1975-ben, amely az 1969-1972-es éveket foglalja magában. A IV. (prágai-pozsonyi) konferencia (1975-ben) — ahogyan erről e lap hasábjain már beszámoltunk - elhatározta a bibliográfia három évenkénti kiadását. A kiadási és a koordinálási munkát a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Levéltára végzi. A bibliográfia jellegét a következőképpen határozhatjuk meg: kiegészítője a levéltári, történettudományi és filológiai szakbibliográfiáknak azáltal, hogy az akadémiai levéltárakra vagy anyagukra vonatkozó, illetve az akadémiai levéltárak anyaga alapján készült feldolgozásokat gyűjti egybe. Az akadémiai levéltárak (ez a többi szocialista ország akadémiai levéltáránál tény, a Magyar Tudományos Akadémia Levéltáránál elérendő cél) a tudománytörténeti forrásanyagok központi gyűjtőhelyei, tehát a bibliográfia a tudománytörténettel foglalkozó szakember kezébe nélkülözhetetlen segédeszközt ad, mégpedig nemzetközi (szocialista) viszonylatban. Nem közömbös tehát 665