Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - KRÓNIKA - Köszöntjük Szabó Ervin díjasainkat / 641–. o.

KRÓNIKA Köszöntjük Szabó Ervin díjasainkat 1977. augusztus 20-án két levéltáros kapta meg a Szabó Ervin-dijat: Nagy István az Országos Levéltár osztályvezetőhelyettese és Román János a Borsod-Abauj-Zemplén megyei Levéltár igazgatója. A Levéltári Szemle, az egész levéltáros társadalom nevében, ezúton köszönti őket. Nagy István egyetemi tanulmányai után 1944-ben a Fővárosi Levéltár szolgálatába lépett. Az 1871. előtti iratanyagban dolgozott és a budai levéltár referense volt. 1947-ben ösztöndíjasként Párizsban dolgozott. 1959-ben került az Országos Levéltárba, ahol a helytartótanácsi levéltár referensi munkáit vette át. Bekapcsolódott a magyar kamarai levéltár ismertetőleltározásába. 1959 óta az I. osztály helyettes vezetője. Doktori értekezését "A mezőgazdaság Magyarországon az abszolutizmus korában" címmel irta. Budapest történetéről több tanulmányt készített. Az Országos Levéltárban a magyar kamara leltározása során figyelme a kamarai pénzügyigazgatás és pénzügyi gazdálkodás felé fordult. A magyar kamara 1686 utáni fejlődéséről irott értekezéssel nyerte el a történettudományok kandidátusa tudományos fokozatot. Az utóbbi években a helytartótanács iratait rendezte és áttekintő raktári jegyzéket készített. Tovább folytatja kutatásait a kamara törökkori története köréből. Román János Borsod-Abaúj-Zemplén megyei: anyai ágon Borsodból, apai ágon Abaujból származik, Zemplénben született. Tiz éves korától harmincnégy éven át sárospataki volt. 1965-től Miskolcon dolgozik, amelynek közelében született Sárospatakon diákoskodott, volt a kollégium alkönyvtárosa, kezelte múzeumát hét esztendeig, pár évig a szociológiai-néprajzi adattárat, tizenöt évig a levéltárat, azaz az összes közgyűjteményi ágazat munkáiból kivette a részét. Foglalkozott Zemplén megye és Sárospatak néhány helytörténeti kérdésével, néprajzi területen a sárospataki fazekassággal. 1965. áprilisától vezeti a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárat, 1969-től sátoraljaújhelyi fiőklevéltárával együtt. Ezen idő alatt a miskolci levéltár teljes egészében, a sátoraljaújhelyi egy részében uj elhelyezést nyert Miskolci működése alatt elsősorban forráskiadványokat, évkönyveket, kutatási segédlet sorozatot szerkesztett, amelyek közül legjelentősebb a részben már megjelent munkásmozgalomtörténeti forráskiadvány sorozat. Saját szavaival: "Igazában sohasem érdekelt más, mind a dolgozó nép közel és régmúlt története e tájon. Ennek méltánylását érzem az engem ért kitüntetésben, bár ha Őszintén előre és hátra tekintek, kénytelen vagyok Arannyal vallani: Mily temérdek munka várt még, S mily kevés, amit beválték..." Mindkettőjüknek további eredményes munkát kívánunk. A Szerkesztő Bizottság 641