Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Szinkovich Márta: Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet Jogügyi Osztályának iratai, 1947–1952 / 63–87. o.

zott agrárviszonyokra való tekintettel — a mezőgazdasági hitelellátás biztosítására egy uj, szövetkezeti formában működő pénzintézetet kell létrehozni. Ilyen értelemben tette meg határozati javaslatát 1946 októberében a Gazdasági Főtanács. (1) A javaslat indoklása kiemelte, hogy "a földreform sikere és a mezőgazdasági termelés fokozása függ attól, hogy az újonnan földhöz juttatott gazdák és kisbirtokosok megfelelő gazdasági felszereléshez jussanak, gazdálkodásuk anyagi feltételei és termelésük szervezett beindítása biztosítást nyerjen". S minthogy ez akkor elsődlegesen hitelkérdés volt, a Gazdasági Főtanács a kormányzat legfontosabb agrárpolitikai teendői közé sorolta a mezőgazdasági termelés hiteligényeinek kielégítését, s e célból mezőgazdasági hitelakciók indítását. A mezőgazdasági hitelfolyósítás pénzügyi lebonyolítására azonban meg kellett találni a megfelelő szervezetet. Két olyan pénzintézet jöhetett számításba, amelyek már korábban is állami érdekeltségű agrárhitelszövetkezetként működtek: ezek az Országos Központi Hitelszövetkezet és az Országos Földhitelintézetek voltak. Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek (OKH), amelyet az 1898: XXIII. te. hívott életre, nagy előnye volt, hogy félévszázados működése során kialakult módszerei voltak különösen az irányított hitelakció lebonyolítása terén, s hasonlóképpen, a nyújtott célkölcsönök felhasználásának ellenőrzésében. Ehhez járult maga a szervezeti konstrukció: a tagszövetkezeti formában való felépítettség, amely nagyban megfelelt az akkori baloldali gazdaságpolitikai elgondolásoknak, amelyekben jelentős helyet kapott a szövetkezeti forma erősítése. Az OKH üzletkörét azonban a háború után bekövetkezett pénzromlás nagy mértékben sújtotta, a tagszövetkezetek kihelyezései, betétállományai és üzletrészei elértéktelenedtek. Ezt természetesen megsínylette a szövetkezeti hálózat is, jóllehet az még 1946-ban is mintegy ezer falusi hitelszövetkezetet ölelt fel. A rekonstrukcióhoz és a betétképződés megindulásához azonban külső erőforrásra volt szükség. Az Országos Földhitelintézet, vagyis az a konstrukció, amelyben ez a pénzintézet a második világháború után is néhány évig még fennált, 1936-ban alakult ki a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége (Alturista Bank) és a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete fúziója révén. Ugyanakkor feladatává vált a Magyar Földhitelintézet ügyvitelének ellátása is. Az OFI a háború befejezéséig mezőgazdasági hitelek nyújtásával, ingatlanok parcellázásával, telepítéssel és más birtokpolitikai műveletekkel foglalkozott, Hiteltevékenysége elsősorban a "nagyközép" és a nagybirtokos réteg érdekeit szolgálta. Az intézet ezt az üzletkörét a földreform után valójában már nem tudta fenntartani, azonban a 75 200/1946 FM sz. rendelettel ujabb lehetőséget kapott: a földművelésügyi tárca megbízta a Földbirtokrendező Alap kezelésével és a földreform pénzügyi lebonyolításával. Az Országos Földhitelintézet 1945 utáni üzleti tevékenysége a korábbihoz képest sok tekintetben megváltozott. A földbirtokokra adott jelzálogkölcsön-folyósítások a földreform következtében megszűntek. A pénzintézet ekkor hitelezési állományát teljesen átállította. Egyik fő üzletköre lett a mezőgazdasági ipari és újjáépítési hitelnyújtás. Az állami hitelműveletekben való részvétel körébe tartozott kihelyezései közül a földmüvesszövetkezetek, a MSZK, a MASZOBSZ hitelellátását szolgáló kölcsönök nyújtása, valamint mezőgazdasági termelési célú hitelek. Ugyanide tartozott a kincstárjegyek átvételénél és refinanszírozásánál való közreműködése. 64