Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - IRODALOM - Vass Előd: Fejér megyei olvasókönyv 8. Szerk.: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1974. / 635–638. o.

szovjet (Moszkva), osztrák (Bécs, ül. Krems-Stein), valamint romániai (Constanta) akadémiák és egyetemek rendezték s folyamatban van a berlini, prágai, szófiai Ülésszakok előkészítése. Pecze Ferenc FEJÉR MEGYEI TÖRTÉNETI ÉVKÖNYV 8. Székesfehérvár, 1974. 410 1. Szerk.: Farkas Gábor Három évszázad országos és megyei jog -és igazgatástörténet3et felölelő gazdag tartalommal megjelenő levéltári évkönyv színvonalasan és meggyőzően bizonyítja az országos és megyei történet kölcsönhatását. Erről legjobban Zlinszky János: "Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és története Fejér megyében" c. tanulmánya minden olvasóját azonnal meggyőzi. A magyar ügyvédség kialakulásának és fejlődésének tudományos igénnyel megirt története még nincs, ehhez járul hozzá a szerző, mikor bevezetőjében a források megfelelő rendszerezéssel történő feltárását szorgalmazza. A magyar ügyvédi diploma alig kétszáz éves, a megelőző korokban az ügyvédi hivatás gyakorlóit egykorú forrásemlitéseik alapján a szerző megkísérli összefoglalni. Az ügyvédi intézmény római jogi formái, a képviselet és a jogi tanácsadás Európában a XI. századig, majd a perbeli képviselet kezdetei Magyarországon az ismert egykori kifejezéseik alapján, összefüggéseikben bemutatásra kerülnek. Az ügyvédi foglalkozás kezdete a feudális Magyarországon a XIV. század óta kimutatható, s sajátossága az volt, hogy legalább is részben a királyi kúriából nőtt ki. Az ügyvédi foglalkozás első meghatározását a szerző Decsi János 1593-ban Erdélyben megjelent munkájában találja meg, de elismeri, hogy a későbbi gyakorlat Kittonich 1619-ben megjelent fogalmait vette át. Az Ügyvédi bejegyzés és az ügyvédi képesítés gyakorlati kialakulását I. Lipót király 1694. évi statútuma, majd Mária Terézia 1769. évi és II. József 1784, évi rendeletei nyomában kiséri végig. A polgári átalakulás során kialakuló végleges ügyvédi rendtartás 1853 jan. 1-től, és az ügyvédi kamarák megszervezése az 1874. évi XXXIV. te. hatálybalépésével történt meg. Az ügyvédi kamarák a II. világháborúig a polgári korszak törvénykezéséről adtak hirt. A szerző a szocialista tipusu ügyvédség kialakulását a felszabadulástól napjainkig, a szomszédos szocialista országok jogfejlődésének példáit és a magyar ügyvédség jelenlegi szervezeti formáját együtt tárgyalja. A tanulmányt bőséges jegyzetanyagon kivül még az ügyvédség történetéhez járuló forrásszemelvények (1471-1840), valamint a Fejér megyei és székesfehérvári ügyvédek a török alóli felszabadulástól napjainkig terjedő névjegyzékei egészítik ki. Kállay }stván: Székesfehérvár kiváltságlevelei c. tanulmánya az első I. István királytól nyert kiváltságlevél későbbi említésekből ismert tartalmáról állapítja meg, hogy az országos vámmentességet mindenképpen tartalmazta. A város a három tornyot mutató nagypecsétjét a XIII. század óta használta. I. Ferdinánd királytól a város 1541-ben három adománylevelet is kapott, de a török utalom alatt ezek elvesztek. Az adománylevelek biztosították nyolc falu összes földesúri jövedelmét, azonban Fehérvár ezeknek érvényt szerezni a török megszállás miatt nem tudott. A törökök kiverese után az Ujszerzeményi Bizottság, benyújtható oklevél hiányában, korábbi földesúri jo635