Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - IRODALOM - Bendefy László: Sugár András: Eger térképei 1491–1950. Eger, 1976. / 621–623. o.

feljegyzése a helyes. Mi, akik 20-25 éven át együtt dolgoztunk Pataki tanár úrral, tudjuk, hogy egyik szemét még fiatal korában elvesztette s megmaradt szeme is operált szem volt. Ezért a legtöbb esetben nagyitó használatára kényszerült-, de ha valamit értelemadóan ki tudott olvasni (sillabizálni), a nagyitót lehetőleg mellőzte. Ezért bizonyosra vehető, hogy az általa feljegyzett szerzői név nem "Naum"..., hanem "Neun-" vagy "NaunCfeldJ"; vagyis a Sugár István által közölttel azonos név. A "Nüenfeld" névben betücserét vélek látni', helyesen "Neunfeld" lenne. Kitűnő leírást ad a szerző Eger városának a II. József által elrendelt országos kataszteri felmérés során végrehajtott és 1786 nyarán befejezett teljes felméréséről. A hozzá tartozó térkép eltűnt, de a nagyon részletes leirás 6 vaskos kötetben megmaradt. Erről olvashatunk igen tökéletes, minden részletre kiterjedő közlést. A térképről azt irja Sugár

, hogy kb. 3 m

2 nagyságú lehet. Az Országos Levéltár helytartótanácsi levéltárában őrzik Eger városának egy 1800. évi és egy 1795-ben keletkezett nagy pörhöz tartozó, 84x56 cm méretű, szines térképét. Nem tartom lehetetlennek, hogy ez a díszes mappa az eltűnt várostérképnek (lineárisan) háromszoros kisebbítése. (Érdemes lenne a kérdést behatóan megvizsgálni. V. ö. Bendefy L. -Pataki V.: Rejtett kincsek levéltárainkban = Műemlékvédelem, 8. évf. 1. sz. Bp. 1964. 34-41. old.) A Sugár által elénk adott kérdés annál érdekesebb és fontosabb, mert városról készült II. József korabeli kataszteri műszaki leirás Egéren kívül talán csak Kismarton (Ma: Eisenstadt, Burgenland tartományi székvárosa) hercegi levéltárásban maradt fenn. Sugár is foglalkozik ezzel a térképpel (60. sz.) és megállapítja, hogy azt "kétségtelenül Sartory_JÓzsef 1787. évi felmérése alapján" Newirth Vince I. éves joghallgató két változatban készítette el. Egyik példány a Dobó István Vármúzeum tulajdona (T. 173-71 jelzet), a másikat az Országos Levéltár őrzi (Htt. Lt. Div. XVII. Nr. 11.). A két térkép jobb felső sarkában szUretelési jelenet látható. Az egri példány előterében egy hordón ülő Bacchus, kezében vörös szőlőfürttel, mellette pedig az egri szőlőskertekre jellemző gyümölcsök: vörös szőlő (egri bikavér!), alma körte és dinnye hevernek. A kép hátterében az egri vár magaslik, elöl pedig két beszélgető férfi látható. Egyikük — öltözete szerint — magyar nemes, a másik pedig német divat szerinti ruházatú. Az Országos Levéltárban Őrzött térképen az Eged-hegy és a vár előterében szüreti jelenet, a szürethez szükséges szőlőfeldolgozó eszközökkel. A szőlőprés mellett egy szőlőpásztor áll korabeli paraszti viseletben, mellette (a szemlélőnek háttal) egy német mód szerint öltözött parókás egyén, vállán puskával. (Emlékezzünk: a 18. századi szőlőtörvény szerint mihelyt beértek a szőlők, a szőlőskertek bejáratait néhány kivételével eltorlaszolták, s a nyitva hagyottakat pedig puskás őrök vigyázták.) Számos térkép tárgya a városon keresztül folyó Eger patak medrének szabályozása, illetve árvizek utáni változása. A kivitelezésre elfogadott tervet (1802-ben, illetve 1803-ban) Sartory József és az idb. Bedekovich Lőrinc készítette. Tulajdonképpen az egész város fejlődésének műszaki történetét fel lehetne vázolni Sugár István kitűnő térképkatalógusa alapján. S nincs az a mai időszerű probléma, amelyhez ez a katalógus segítséget ne tudna adni. Példának csak a város alatt rejtőzködő pincerendszert említem. Nem a vár alatti hadászati célzatú pincefolyosőkről van szó; közülük sokat a káptalan készíttetett sörgyártáshoz, valamint sör és bor tárolására. 622