Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Iványosi–Szabó Tibor: Az oktatásügy megindulása a felszabadult Kecskeméten, 1944–1945 / 29–56. o.

Váradi Jánosné pedellus jelentkezett munkára. A hiányzó tanárok pótlására dr. Révész László és dr. Szabó József ügyvédeket kérték fel. Az orosz nyelvet Horák Jenő tanitotta, aki később az államszámviteltan és a művelődéstörténeti előadásokat is tartotta. Az ideiglenesen megalakult tanári kar az előadásokat december 15-én kezdte el. A dékáni feladatok ellátásával dr. Révész Lászlót bizták meg. A jogakadémia első félévét 1945. január végén zárták, és február 1-én kezdődött a második szemeszter. Ekkor a beiratkozott hallgatók száma 72 volt. Összehasonlítási alapként megemlítjük, hogy az 1942-1943-as évre 275 hallgatót vettek fel. Ezek döntő többsége viszont más megyékből jött. Az előadásokat január 31-ig a régi épületben tartották. A tanév hátralevő részében pedig a László Károly utca 5. szám alatt működött a főiskola. Az év végi vizsgákra 1945. június 20-től július 10-ig került sor. (119) Budapest és hazánk egészének felszabadulása után az egykori tanárok többsége visszatért. Az igazoló bizottság alapos vizsgálatok után szinte mindenki működését engedélyezte. A Werbőczyn nevelkedett tanári kar nyilván nem sokat változtatott a főiskola szellemén. A felszabadulás után azonban csak a "mikro-klima" maradhatott változatlan az Ódon jogakadémia épületében. A kibontakozódé népi demokratikus forradalmunk eredményei és szelleme ezeken a falakon is átjutottak. oooOooo Az 1944-45-ös tanév Kecskeméten sem maradt meddő. A terror, a katonai események, a nyomor és a nélkülözés ellenére a pedagógiai tevékenység nem szakadt meg. Az embertelen kilakoltatás, a közel féléves frontvonalban való vergődés ellenére a tanulőköteles fiatalok közel kétharmada megkapta mennyiségileg és minőségileg is azt a képzést, amit számukra az előző években nyújtani tudtak. A felszabadulást követő politikai, gazdasági és szellemi erjedésnek jótékony hatása pedig kárpótolta az esetenkénti hiányos felszerelést, a gyakori költözködés és tanárcsere zavaró tényezőit. A felszabadulás révén nemcsak az ellenforradalmi rendszer omlott össze. Súlyos repedések keletkeztek az elavult nevelési rendszeren is. Gyökeresen megváltozott a közgondolkodás. A rendkivUli körülmények között átalakult a korábbi tanár-diák viszony és a gyakorlati élettel való kapcsolat. Az iskolák kapui ujabb társadalmi osztályok számára is megnyíltak. Ebben az uj politikai közegben jöhetett létre az az ifjúsági szervezet, amely sok tucat munkás és paraszt fiatalt nyert meg ezekben a hónapokban a demokrácia ügyének, és ismertette meg őket a szocializmus eszméivel. Azok közül, akik ekkor és innen indultak el a szellemi és a közélet utjain, ma már sokan közismertek. Közülük itt csak kettőt említünk: Nagy Lajost, a közgazdasági tudományok doktorát és Pullai Árpádot, aki a MADISZ Kecskeméti Szervezetének volt egykor az első titkára. 50