Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - Kovács Béla: Feudáliskori összeírások segédlete fénylyukkártyán / 489–492. o.

A feudáliskori összeírások lajstromozása a Heves megyei Levéltárban már 1954ben megkezdődött, s ennek eredményéről közlemény is jelent meg. (Soős Imre: A Heves megyei feudáliskori összeírások lajstromozása. Levéltári Hiradó, 1955: 3-4. 246-271.) A nagy történeti értéket képviselő összeírások hasznosságát felismerve a LOK 86,401-37-5/1957. X. 15. sz. rendeletében minden megyei levéltár soron következő munkájának tette meg az összeirások katalógusainak elkészitését. A munkautasitást Balázs Péter közzé is tette a Levéltári Hiradó 1957: 3-4. számában. A cédulák felvétele 1957-1958-ban általában minden levéltárban megtörtént, majd ezek ellenőrzését 1964-1965-ben végezték el. A megyei levéltárakban található összeírásokról az összefoglaló segédlet Bácskai Vera szerkesztésében jelent meg. (A területi állami levéltárakban őrzött feudáliskori összeirások jegyzéke 1-3. - Levéltári Jegyzékek 2. sz. Bp. 1965., 1969.) Ez a segédlet áttekintést ad ugyan a területi levéltárakban őrzött feudáliskori összeírásokról, de felhasználása a kutatásban nehézkes. A levéltárakban őrzött katalóguslapok is csak módjával szolgáltak a kutatás megkönnyítésére, mert legtöbb helyen az összeírás során kapott növekvő számrendben tárolták, általában sem kronológiai, sem topográfiai, sem tárgyi szempontból nem mutatózták ezeket, így volt ez a Heves megyei Levéltárban is. Részben az anyagban rejlő információs lehetőségek minél teljesebb feltárása érdekében végeztem el ezt a munkát, de az a szándék is vezetett, hogy a korszerűbb adatfeldolgozás egyik módját a levéltári gyakorlatban is felhasználjam. Az összeirások katalógus lapjainak növekvő számsorrendje egyértelműen lehetővé tette, hogy fénylyukkártyás nyilvántartást alakítsanak ki: ötezer poziciőhelyes kártyát használtam, amelyen 1186 katalógus lapon felvett 2521 összeírás adatait tároltam. (Ez a szám ugy adódik, hogy pl. az 1771-1848 közötti dicalis, az 1845-1848 közötti rovásadó összeírásokról, az 1771. évi úrbéri tabellákról csak egy-egy adatlap készült, de ezek 983, 287, illetve 68 összeírást tartalmaznak a különféle évekből és a különböző helységekről.) A jelenleg üresen maradt poziciőhelyek lehetővé teszik a rendszer bővítését, ha a feltáró munka során ujabb összeirások kerülnek majd elő. Már a munka megkezdése előtt.nyilvánvaló volt, hogy az összeirások adatait kronológiai

, topográfiai és tárgyi szempontok alapján célszerű csoportosítani. A kronológiai rend kialakítása nem okozott problémát. 1694-től 1869-ig minden esztendő jelzésére egy-egy zöld szegélyű kártyát használtam fel; a fenti évkörben 16 különböző évből nem volt összeírás, s igy összesen 160 kártyán 1865 db kronológiai információt tároltam. Ha az összeírás gazdasági, vagy katonai évről készült, mindkét esztendő megfelelő kártyájába lyukasztottam az összeírás számát: pl. az 1765/66. évre készült összeírás szerepel az 1765. és az 1766. évi kártyán is. Ugyanígy jártam el, ha az összeírás egy bizonyos évkörre vonatkoztatott: pl. az 1754-1762. évekre vonatkozó összeírás jelzetét az évkor minden esztendejének kártyáján lyukasztottam. A topográfiai rend kialakítása sem okozott gondot. Ha az összeírás egyértelműen csak egy helységre vonatkozott, akkor minden helységnek egy-egy lila szegélyű kártyát címeztem meg. Nagyobb területi egységek esetében ezek is egy-egy kártyát kaptak: pl. Heves megye, vagy Mátra járás. A nagyobb területi egységekben található helységek egyedi kártyáján nem lyukasztottam be a nagyobb egységről szóló összeírás jelzetét. Ez a tény topográfiai szempont alapján történő kutatás esetén nem okoz különösebb problémát: egy adott helységre vonatkozóan az egyedi kártya mellett annak a kisebb vagy nagyobb területi egységnek a kártyáját is meg kell nézni, amelybe az illető község tartozott. 182 topográfiai kártyán 1644 információt tároltam. A tárgyi rend kialakítása már több gondot okozott. Itt az összeírás fajtáját és az összeirások rovatait 490 /