Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadvána III. Kecskemét, 1976. / 373–376. o.

jelent meg a kötet, melynek anyagát Romsics Ignác és Szabó Csaba gyűjtötte. A kötetet szerkesztette, a bevezetőt és a jegyzeteket Romsics Ignác irta; lektorálta Hajdú Tibor. A sorozatot szerkeszti Iványosi-Szabó Tibor, a Bács-Kiskun megyei Levéltár igazgatója. Az 1918/19-es magyarországi forradalmak kutatása még nem lezárt, befejezett folyamat — olvashatjuk a kötet előszavában, — s ehhez a munkához szeretnének a dokumentumkötet összeállítói is hozzájárulni. Nem megyehatárban, hanem földrajzi egységben gondolkoztak, s az elérhető legteljesebb és legfontosabb irategyiittesek felhasználására törekedtek. Bács-Kiskun megyei Levéltár, Pest megyei Levéltár, Magyar Országos Levéltár, Hadtörténeti Intézet és Levéltár, Párttörténeti Intézet Archívuma, Bács-Kiskun megye múzeumainak anyagából válogattak. Körülhatárolják a dokumentumok által bemutatott területet. Az összegyűjtött 339 dokumentum négy fejezet keretében került feldolgozásra. I. Az I. világháború szociális és politikai következményeihez (30 dokumentum) II. A polgári demokratikus forradalom történetéhez (127 dokumentum) III. A Tanácsköztársaság történetéhez (156 dokumentum) IV. Az ellenforradalom hatalomrajutásához (26 dokumentum) A II. III. fejezetben minden fontosabb problémakör részleteiben dokumentálva*, az I. IV. fejezetben a két forradalommal összefüggő kérdések jelzésszerű bemutatására került sor. A bevezető tanulmány az iratok megértését, a 339 dokumentum közötti eligazodást, összefüggések felismerését segiti*, megállapításainak hitele a közölt dokumentumokban keresendő*, "ugyanakkor egyfajta, a közölt dokumentumokon és az eddigi feltárásokon alapuló olyan, elsősorban az osztályerőviszonyokra, a hatalmi és politikai élet jelenségeire, valamint a két forradalom hatalmi szerveinek összetételére koncentráló összegzés s egyben munkahipotézis is, amelynek kifejtését, illetve részletes bizonyítását a következő évek folyamán szeretné elvégezni a szerző." A dokumentumkötet terjedelme a részletes ismertetést eleve lehetetlenné teszi, így jelzésszerűen, a bevezető tanulmány figyelembevételével kívánunk a kötetről szólni. Mindenekelőtt dicséret illesse a szerzőket alapos, a legapróbb mozzanatokra is figyelő, körültekintő munkájukért, az egyes dokumentumoknak gazdag jegyzetanyagáért, pontos, következetes archeográfiai jelöléséért. Közvetve vagy közvetlenül bepillantást engednek a közölt dokumentumok a DunaTisza köze lakossága számának, foglalkozásának, foglalkoztatási viszonyainak, a településföldrajzi viszonyok következményeinek alakulásába. Képet kapunk a gazdasági, politikai helyzet, a háború következtében egyre rosszabbodó megélhetési viszonyok alakulásáról, a vesztes háború következtében kibontakozó elégedetlenségről, az egyre forradalmasodé politikai helyzetről, az élesedő osztályellentétekről. Minden fontos, sőt apró mozzanatról tájékoztat a II. fejezet, amely a polgári demokratikus forradalom kibontakozásával, a tanácsrendszernek egyáltalán nem problémamentes kialakulásával, a konzervatív és forradalmi erők összecsapásával, a pártok kialakulásával, azok ellentéteivel, az "osztálybéke" illúziójával, a nemzetőrség felállításával, az ellátási nehézségek fokozódásával kapcsolatos. (51, 67, 71, 82, 137. dok.) Olvashatunk a leszerelt, s munkanélkülivé vált katonák helyzetéről (75, 134. dok.), az elégedetlenség 374