Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - IRODALOM - Kállay István: Baranyai helytörténetírás. Szerkesztette: Szita László. Pécs, 1976. / 369–371. o.

ismert területre vezet el. Érzékelteti a háború támasztotta gazdasági nehézségeket, amelyeket elsősorban az agrárproletáriátus frontra küldése idézett elő. Érdeklődés felkeltésül elég csupán a dolgozat elejéről két adatot ismertetni: 1915 december végén és 1916 január elején 17,482 kh terület volt bevetetlenül, ezzel párhuzamosan már 1915-ben 10 849 hadifoglyot helyeztek el a megyében. Részletesen ismerteti a szerző a részvénytársaság cukorgyárában kialakult helyzetet, leirja a hadifoglyok alkalmazásának kialakulását, azok helyzetét, ellátását. A zömük orosz hadifogoly volt, ennek ellenére — nyilván adatok hiányában — nem tér ki a szerző a Nagy Októberi Szocialista Forradalom körükben kiváltott hatására és ennek következményeire. Nem kaptunk utalást arra nézve sem, hogy a későbbi magyar forradalmakban kimutatható-e az orosz hadifoglyok hatása. Mindezek ellenére a szerző felfigyelt mindazokra a mozzanatokra, amelyek a téma kimerítéséhez számba jöhettek. Az évkönyv közleményeinek sorát Vörös Károly munkája zárja le. A szerző a várostörténetirás utolsó évtizedeinek áttekintését adva mondja el a Kaposvár tanulmánykötet ürügyén azokat az értékes észrevételeit, amelyeket a helytörténetirás művelői minden bizonnyal örömmel fogadnak. Vörös Károly elsősorban a várostörténet elhanyagolt területeire hivja fel a figyelmet az eddigi várostörténeti irodalom tükrében. Amikor Vörös Károly figyelemfelkeltő gondolatait értékeljük, feltétlenül le kell szögeznünk a Somogy megyei Levéltár évkönyvéről, hogy jelentős lépés volt a helytörténeti feldolgozások sorában. Az eddigi 7 kötet pedig országosan is a hasonló kiadványok élvonalába tartozik. További sikereket kivánunk a Somogy megyei Levéltárnak. Farkas József BARANYAI HELYTÖRTÉNETÍRÁS Pécs 1976. Szerkesztette: Szita László A Baranya megyei Levéltár e néven megjelenő évkönyvének 7-8. kötetét fedi a fenti cim. Megjelenésének célja — mint a korábbi köteteké is — a baranyai helytörténet megoldatlan kérdéseinek — tudományos feltáró munka alapján való — megválaszolása. Különösen fontos a fehér foltok felszámolása, hiszen a Baranyai Monográfia történelmi szintézis is sürgeti ezt. Ezért a Levéltár évkönyvei egy-egy szakterület vagy korszak feldolgozását szolgálják. Az évtized végére tervezett községtörténeti lexikonhoz nélkülözhetetlen a 15-17. századi összeírások feltárása és közzététele (7.k.). A 8. kötetet a Mohács mezején vívott csatának és az azt követő eseményeknek szentelték. A cél az volt, hogy Mohács város szerepét és jelentőségét mutassák be, ami az eddigi irodalomban kevés teret kapott. A 7. kötet három nagy időrendi részre tagolódik: Baranya megye és Pécs város 15-19. századi története, a reformkor és a legújabb kor. Az első részben Pécs késő középkori orgonistáiról és orgona építőiről (Szigeti Kilián), a 16. századi rovásadő összeírásokról (Timár György), Baranya népeinek 18. század eleji pusztulásáról (a "rác" és a kuruc csapatok dulásáról, Szita László tollából), a pécsváradi apátsági 369