Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - IRODALOM - Farkas József: Nógrádi évszázadok. Salgótarján, 1976. / 362–366. o.

a városok és községek testületi önkormányzati szerve." "Jobbágy a feudalizmusban a földesúrtól flíggő paraszt." "Kapitány százados." Előfordulnak téves információk és olyanok, ahol nem a lényeg fejeződik ki mint pl. "polgári iskola 1950 előtti iskolatípus a 10-14 éves kispolgári származású gyermekek számára." vagy: "koaliciő politi( kai pártok szövetsége meghatározott cél érdekében. (Magyarországon 1904-ben és 1944-1948 években fordult elő)" stb. A szó és kifejezés magyarázatoknál vagy kizárólag a szövegben előforduló jelentésére kell szorítkozni, vagy a teljes és pontos információ megadására, ha olyan közismert szavakat is magyarázunk, mint "öl", akkor kevés annak az odairása, hogy kb. 2 méter, vagy egy mérföld kb. 8 km. Ez a "kb" a; német mérföldre áll és inkább 7 km, mint 8 km. Az Olvasókönyv érdemi részére térve az összeállító igen nehéz feladat előtt állt. Munkáját nehezítette, hogy a Nógrád megyei Levéltár nem tartozik azok közé a levéltárak közé, ahol minden történelmi korra nézve dúskálni lehetne az anyagban. A válogatást eleve behatárolták a rendelkezésre álló források. A 18. század előtti forrásokat más levéltárakból kellett összegyűjteni. Dilemmát jelentett az a tény, hogy a megye eddigi dokumentum kiadványai már igen sok forrást közzétettek. Elsősorban Nógrád megye munkásmozgalmának történetére vonatkozó dokumentumok láttak napvilágot igen széles skálájú válogatásban 1848-tól 1948-ig négy kötetben. így két lehetőség kínálkozott: az egyik, hogy vállalva az ismétlést teljes kép igényével lépjen fel az Olvasókönyv, de ennek árán lemond a terjedelem szabta* korlátok miatt az eddig még nem publikált, de fontos dokumentumokról. A másik lehetőség a lemondást elkerüli, de az olvasó számára hiányos képet adva mint olvasókönyv nem törekszik teljességre, feltételezi a már megjelent dokumentum-közlések ismeretét, amelyek viszont más célt tűztek maguk elé. Nem rendelkeznek a tanulók eligazítását szolgáló közérthető apparátussal, kezelésük nehézkes. Hasznosabb lett volna, a teljességre törekvés, alárendelve a történelem oktatás érdekének és azok érdekének is, akikhez a dokumentum-kötetek nem jutottak el. Az Olvasókönyvben közzétett dokumentumok nyolc részre tagolódnak történelmi koronként. I. rész a mohácsi vész előtti kor(1526-ig).E fejezetben 11 már korábban publikált megyére vonatkozó okleveleket ismertet meg a kiadvány. A II. rész "A három részre szakadt Magyarország korszaka, 1526-1711". Itt megjegyezzük, hogy a cim kevésbé szerencsés a közölt 16 dokumentum kiválasztása viszont szakavatott kézre vall. A III.rész "A feudalizmus utolsó évszázada és a reformkor (1711-1848)". A közölt dokumentumok száma 13. A válogatás ügyelt arra, hogy minden fontos téma szerephez jusson, viszont a közölt dokumentumok kis száma már kevésbé teszi lehetővé az olvasó számára a válogatást. A IV. rész az 1848-49-es forradalom és szabadságharc dokumentumaiból közöl. 1848-1849-ről azonban legalább ennyi információt tudunk meg a következő V. részből, ahol az abszolutizmus kori dokumentumok szerepelnek. E fejezet cime: "A kapitalizmus kora az I. világháború végéig (1849-1918)". E fejezet válogatása talán a legkevésbé szerencsés, 10 dokumentum a kiegyezés előtti korból való, kettő az I. világháború idejéből és 8 db az 1867-1897-ig terjedő időszakról. Kimondottan hiányoznak a 20. század elejének dokumentumai. A következő fejezetek: a VI. rész "Polgári forradalom és Tanácsköztársaság (1918-1919)". VII. rész "Horthykorszak (1919-1944)" és VIII. rész "A népi demokratikus Magyarország korszaka (1945-1950)". A megjelent dokumentum-kötetek ellenére is jól sikerült válogatást tar« talmaz az Olvasókönyv, olyan válogatást, amely nem kelt hiányérzetet, csupán a dualizmus koránál. Ezen pedig ugy véljük kevés ismétléssel már segíteni lehetett volna. 365