Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Iványosi–Szabó Tibor: Az oktatásügy megindulása a felszabadult Kecskeméten, 1944–1945 / 29–56. o.

folyamatosan 20-25 beteget ápoltak. November 2-án dr. Merétey Sándor is megkezdte a városban az egészségügy szervezését. November 3-től pedig Dobák dr. is megindította a gyógykezelést a városi orvosi rendelőben. A villamosmll november 4-től folyamatosan működött, bár csökkentett termeléssel. A vasútállomás 5-től éjjel-nappali szolgálatot teljesített. A gépgyár 6-án kezdte a termelést 35 emberrel. November 7-14 között kijavították a Kecskeméti Gazdasági Vasút megrongált pályáját is, és 16-tól megindult a forgalom. A gyufagyár 15-től, a városi bank 16-tól működött, bár az utóbbi készlete ekkor csak 153,- pengő volt. A posta 22-én küldte a polgármesternek első jelentését. A hónap végén 39, december derekán pedig már 64 üzembe, műhelybe és hivatalba küldött munkásokat a munkaetosztó hivatal. A kulturális élet első jelentős rezdülései is ezekre a hetekre és hónapokra esnek. November 30-án a színház épületében szovjet-magyar kulturális esten ünnepelték a szovjet katonák és a civilek a város egy hónappal korábban történt felszabadulását. December 6-án megjelent a Kecskeméti Hírlap első száma. Január 6-án a Szociáldemokrata Párt kulturdélutánt rendezett, ahol Pataky Kálmán, Vásárhelyi Zoltánné és Beregi Oszkár lépett fel. A politikai pártok szerveződése viszonylag lassan indult meg. Csak december 17-én alakult meg a Nemzeti Bizottság. A három alapító párt, a Független Kisgazda Párt, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt ettől kezdve akti van részt vett a város közéletének irányításában. A Nemzeti Parasztpárt 1945. február 4-én alakult meg Kecskeméten. A Polgári Demokratikus Párt pedig csak március 7-től kapcsolódott be a Nemzeti Bizottság munkájába. Az Ellenőrző Bizottság működéséről január 22-ről, a Termelési (Mezőgazdasági) Bizottságról pedig január 29-ről van a legkorábbi adatunk. A Földigénylő Bizottság megalakítására március 21-én tett kísérletet a Nemzeti Bizottság, de ez érdemleges munkát csak a következő hónapban fejtett ki. (38) Az élni akarásnak ezek az első kis ér létei történelmi tetteknek bizonyultak. A felszabadult város bénultságából való oldódásának kezdetei, csupán a szabadság és az uj élet lehetőségeinek felmérésére tett első kísérletek lehettek. A történelmi sorsfordulón a lakosság túljutott ugyan, de a nélkülözésektől és a súlyos gondoktól nem szabadult meg. Az ezernyi seb okozta fájdalom közepett csak kevesen tudták, hogy az uj élet érdekében érdemes és kell vállalni az ujabb hónapok és évek küzdelmeit. A fasizmus és a nyilasok elleni küzdelem Kecskemét felszabadulásával közismerten nem ért véget. A II. világháború több fronton tovább folyt, és óriási emberáldozatot követeltek az egyre elkeseredettebbé váló harcok. Ebből a gigászi erőfeszítésből népünk a szövetségesek oldalán csak keveset tudott vállalni. A hosszú háború utáni anyagi kimerülés, majd végül a menekülés során az utolsó tartalékoktól való kifosztás után a visszatérő lakosság számára súlyos tehertételt jelentett a hónapokra elhúzódó front mögötti állapot. A Vörös Hadsereg több tízezer sebesültjének kellett kórházi helyet, minimális felszerelést, megfelelő élelmet stb. biztosítani. Budapest és hazánk nyugati felének felszabadításáért folyó harcok előkészületei is ebben a térségben zajlottak le. (39) Az "országgyarapitásért" , a nácikat kiszolgáló gazdaság- és külpolitikáért hazánk és ezen belül Kecskemét is rendkívül súlyos árat fizetett. Mivel pedig a középületek közül a legkisebb közvetlen fennakadással az iskolákat lehetett a rendkívüli kö33