Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Iványosi–Szabó Tibor: Az oktatásügy megindulása a felszabadult Kecskeméten, 1944–1945 / 29–56. o.

Helvécián 19 ablak tört ki, a Budai utcai iskolában 29 ablak és a tető szenvedte meg a bombázást. (14) Mint láthattuk, 1944 nyaráig a magyar és a német katonaság mindenekelőtt a fő közlekedési vonalak mentén levő pusztai iskolákat vette igénybe. Ebben a "mértéktartásban" közrejátszhatott a katonai és a politikai vezetésnek az a törekvése, hogy a lakosságban a korábban felkeltett hamis illúziókat minél tovább fenntartsa. A nyár folyamán, a szovjet katonai offenzívak hatására a katonai vezetés a katasztrófa szélére került. Ezért minden polgári megfontolást és igényt félretett. Ettől kezdve már a város területén is egyre több magán és középületet vettek igénybe. Hatvani Pál igazgató július 18-án már azt jelentette, hogy az I. kerületi iskolából a "No 661. Feldlazaret" elköltözött. Majd július 23-án a 711/101. ksk. zsidó munkaszolgálatosok számára foglalták le ismét az épületet. (15) Augusztus 28-án Veszprémi István kadafalvi községi tanítót még a lakásából is kitették, mert az iskola közelében lőszerraktárat hoztak létre. (16) A gátéri, a szarkási és az izsáki uti iskola termeit még szeptember 11-ére sem ürítette ki a katonaság. (17) Szeptember 19-én a Szolnoki uti iskolából távozott a katonaság. A tanitő a termek fertőtlenítését kérte. (18) 21-én a belterületi I. sz. iskolát a német hadsereg ismét lefoglalta. A megkezdett takarítással le kellett állni. (19) Lőrincz Béla jelentette, hogy szeptember 25-én a katonaság a Nagykőrösi utón a tantermeket kiürítette. 27-én azonban egyik termet ismét igénybe vették. (20) Szeptember 29-ről szól az utolsó jelentés hasonló témáról. A Katona telepi I-II. sz. iskolák tantermeit foglalta le a hadsereg. (21) Ez volt az utolsó jelentés, mert ezekben a napokban az ügyvitel, a levelezés sora megszakadt. A lefoglalásokról, rongálódásokról esetenként nem kaptak a felettes szervek értesítést. Sokkal nagyobb események érlelődtek, amelyek mellett minden korábbi nélkülözés, szenvedés és pusztulás eltörpült. A fenti eseményekkel párhuzamosan szeptember folyamán még működött a közigazgatás. Erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az uj tanév beinduljon. Ennek jelentős figyelemelterelő szerepe is volt. Kecskemét pusztai iskoláiban a tanítás kezdetének időpontját Papp István igazgató szeptember 4-re jelölte ki. (22) A tanfelügyelőhöz befutott jelentések alapján ekkor a tanítás valóban meg is kezdődött. (23) Szeptember 11-én a gátéri, a szarkási, és az Izsáki uti iskolák tanítói azt panaszolták, hogy az iskola tantermeit nem ürítette ki a katonaság. A hűvösebb időben a tanítást az udvaron nem tudják folytatni. (24) Az előző éveknél is súlyosabb gondot jelentett a tanításban a nevelők hiánya. A 28 kecskeméti pusztai állami népiskola 76 tanítójából 17 főt hívtak be katonának. (25) Csak emiatt a tanítók 21%-a távol maradt, A többi területen nyilván hasonló volt az arány. Ennek köszönhető, hogy a VKM augusztus 7-i rendelete intézkedik a hiányok felméréséről és pótlásáról. A tanítói igény megállapításánál 60 tanulót kellett egy tanítóra számolni. Az igy feleslegesnek minősülő tanítókat hivatalból, a szolgálat érdekében más tankerületbe lehetett volna áthelyezni. (26) A rendelet megvalósítására már nem maradt idő. A tanitőhiány egyre nőtt. Nagyon jellemző Major Sándor helvéciai tanitő panasza: 48 órában tanított, pedig az V-VM. osztályok csak később, október 15-én kezdték az évet. Akkor egyedül maradt 3 iskola 220 tanulójával. (27) Az egyre szaporodó áthelyezések a hiányon nem segíthettek. A belterületen dr. Liszka Béla polgármester utasítása alapján a helyreállítási és a takarítási munkálatok miatt a közép-, középfokú és szakiskolákban, a népiskolákban stb. az 1944/45-ös tanév kezdete szeptember 21. (28) A budapestvidéki tankerületi főigazgató rendelete értelmében október 10-én kellett volna megkezdeni a 31