Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Iványosi–Szabó Tibor: Az oktatásügy megindulása a felszabadult Kecskeméten, 1944–1945 / 29–56. o.

Iványo$hS*abó Tibort AZ OKTATÁSÜGY MEGINDULÁSA A FELSZABADULT KECSKEMÉTEN (1944-1945) Nemzeti ünnepeink nemcsak a megemlékezésre és a kegyelet kinyilvánítására adnak ismételten alkalmat, hanem arra is, hogy számba vegyük, kamatoztattuk-e az áldozatokkal nem fukarkodó korok szellemi örökségét. A számadás pedig visszatekintést jelent, a megtett ut felmérését. A felmérés viszont csak akkor lehet hiteles és hasznos, ha pontosan, tisztán látjuk az indulás körülményeit. Az ünnepi beszédek, az emlékezetet frissítő riportok és újságcikkek felszabadulásunk eseményeit, a letűnt rendszertől kapott szomorú örökségünket már többször felidézték. Kérdés, hogy szükség van-e az események utáni nyomozásra, kell-e még vallatni a levéltárak polcain nyugvó aktákat. Az itt jelzett tevékenységek célja és módszere merőben eltérő. Egymást ki nem zárják, sőt feltételezik. Az ünnepi beszédek és az újságcikkek kutató munka nélkül előbb-utóbb önismétlésre kényszerülnek, és nem segitik a valóság alaposabb megismerését. Egyébként is csak kivételes esetben várhatjuk az ünnepi szónoktól az események ismeretlen epizódjainak bemutatását, a korábban nem ismert sajátosságok feltárását, és a vitatott problémák megoldását. Ennek a műfajnak az összegzés a feladata nem pedig az elemzés. Éppen ezért rá van utalva szükségszerűen a részproblémákat bemutató és feltáró tanulmányokra, összeállitásokra és dokumentumgyűjteményekre. Bács-Kiskun megye és a megyeszékhely felszabadulásának időszakából eddig még kevés olyan tanulmány látott napvilágot, amely az egyes szakterülethez közelhajolva a rendelkezésre álló adatokat összegyűjtötte, állitásait gondosan igazolta és bizonyította volna. A sok fehér folt egyikének színezését kívánja szolgálni a tanulmány. Kecskemét nemcsak a mai megyénk, hanem egy tájegység egyik legjelentősebb iskolavárosa volt már a felszabadulás előtt is. Iskolaügyének alakulása a két korszak váltásának időpontjában feltétlen sokat mondó. Bevezetésként még egy megjegyzést kell tennünk. Kecskeméten valósították meg a nyilasok a kiürítést a legkövetkezetesebben. Közel 70 000 ember kényszerült vándorútra. Egy megyényi terület közigazgatási, közlekedési, gazdasági, oktatási stb. központját bénították meg mesterségesen. Kecskemét tragédiája igy nem egyetlen város, hanem egy hatalmas terület sorscsapása, egyben szinte országosan egyedülálló jelenség, melynek időbeli kihatása az élet különféle területén eleve figyelemre méltó. 000O000 Népünk történelmében gyakori jelenség, hogy a nagy társadalmi-politikai átalakulások katasztrófákkal kapcsolódnak össze. Az esetek egyik részében a reakció vérbe fojtotta a tömegmozgalmakat, a másik részében e katasztrófák nyitottak utat az uj számára. A fejlődés kibontakoztatásáért mindig súlyos árat kellett fizetnünk. 29