Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - Koroknai Ákos: Az Osztrák–Magyar Bank és a Magyar Nemzeti Bank hitelformációs tevékenysége, 1878–1948 / 289–299. o.

bői. A 31 doboz kartonanyagot tartalmazó gyűjtemény forrásértéke ipartörténeti szempontból szinte felbecsülhetetlen. Emellett azonban ezek a hitelinformációk kiterjednek a földbirtokosok és olyan magánszemélyek körére is, akik valamilyen oknál fogva a bankhitelt igénybe venni kényszerültek. Márpedig a modern pénzgazdálkodás kialakulásától kezdve az ipari és mezőgazdasági társadalom széles rétegei vették igénybe a bankhitelt. Közelebbről vizsgálva az MNB hitelinformációs tevékenységét, megállapítható, hogy az rendkívül kiterjedt és módszeres volt. A formanyomtatványokat feltehetően az MNB hitelügyi osztálya kezelte, amire az egyes kartonokon található hitelosztálybeli feljegyzés utal. A hitelinformációs tevékenység az MNB bankintézeteit közvetlenül is érintette, hiszen a vidéki telephelyű cégekről, illetve természetes személyekről ezek a jegybankintézetek szerezték be az információkat, küldték meg a fővárosi központhoz azokat a legfontosabb adatokat, amelyeket végül is ezekre a kartonokra rávezettek. Az MNB a hitelinformációs kartonokat naprakész állapotban kezelte, ami a kartonokra felvett adatoknak folyamatos korrekcióját jelentette. A régi, elavult adatokat áthúzták, és ujakkal egészítették ki. E karbantartás során azonban értékes anyagok veszendőbe is mentek. Az történt, hogy az uj információkat gyakorta uj kartonokra vezették rá, és a régieket megsemmisítették. A levéltári rendező munka végzésekor ugyanis kiderült, hogy egyes vállalatokra teljes idősorok állnak rendéIkezésre, míg mások esetében korántsem maradt fenn ennyire összefüggő anyag. E hiányosságokkal számolva mégis megállapítható, hogy az említett kartotékrendszer az ipar- és birtoktörténeti kutatásoknak gazdag tárháza. A hitelinformációs kartonok az MNB-fiőkok, illetve kirendeltségek szerint lettek elsődlegesen csoportosítva. Ezt követően az egyes fiókokon belül a hitelinformációk helységenként következnek egymás után az abc betűrendjében. Az egyes helységeken belül további abc rendszerben sorakoznak a vállalatok, földbirtokosok, kisiparosok, magánosok tevékenységéről, hitelviszonyairól készült információs kartonok. Előfordulhat azonban, hogy az egyes bankfiókoknál található helységek, vállalatok, uradalmak nem tartoznak az adott bankintézet körzetébe. Ennek oka abban keresendő, hogy egyrészt az egykorú hitelkerületeket a maiaktól eltérően állapították meg. Másrészt az egyes helységek a bankintézeteknél aszerint fordulnak elő, hogy a hitelüket az adott fiók körzetében kivánták-e igénybe venni vagy sem. A vállalatok, személyek lakóhelyi illetékessége és gazdasági tevékenységi köre eltérhetett, amint sok esetben el is tért a vállalatok tényleges telephelyétől vagy hitelfelhasználási helyétől. így pl. a győri MNB-fiók adhatott pápai felvilágosításokat, mint ahogyan győri cégekről a veszprémi fiók is szerzett be információkat. (Győrben és Veszprémben ekkor már külön jegybankfiókok működtek.) Éppen ezért különösen hangsúlyozandó, hogy egy-egy megye területén működött vállalat, iparos, kereskedő vagy uradalom hitelfelhasználásának felderítésére szükséges a szomszédos megyékben létezett jegybankintézetek vonatkozó kartonjait is átnézni. Különösen szem előtt tartandó, hogy egyes nagyvállalatok, uradalmak esetében eleve nem is találunk anyagokat a vidéki jegy bank-intézeteknél, hanem az azokra vonatkozó információkat csak a budapesti VINB központ kartonjai között lelhetjük fel. A Nitrokémia Ipartelepek, a Rimamurány-Salgőtarjáni Vasmű Rt., a Herendi Porcelángyár stb. hitelinformációs kartonjai a budapesti főintézet anyagai között keresendők. Ezt jórészt az magyarázza, hogy vidéki telephelyű, legnagyobb vállalataink fővárosi cégekként lettek bejegyezve. 293