Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - Koroknai Ákos: Az Osztrák–Magyar Bank és a Magyar Nemzeti Bank hitelformációs tevékenysége, 1878–1948 / 289–299. o.

gei, földbirtokosai számára biztosított, összesen 200 millió Ft-ot tett ki. A jegybank alapszabályai szellemében, ércfedezet nélkül, tisztán bankszerű fedezet alapján, csu­pán ebben a mértékben bocsáthatott ki bankjegyeket. Ez annyit jelentett, hogy ha a pénzforgalom igénye kezdte megközelíteni ezt a határt, akkor az OMB a hitelnyújtást, így természetszerűen a bankjegykibocsátást a kamatláb felemelésével, és más eszkö­zökkel igyekezett megszorítani. Az OMB pl. 1882 és 1883 októberében, valamint 1883 decemberében csaknem odajutott, hogy minden uj hitel engedélyezését megtagadta, azaz leszámítolásait (ti. az idegen váltókét) a beszedés által visszafolyó pénzek ösz­szegére szorította. (2) Ilyen körülmények közepette egyáltalán nem közömbös, hogy a jegybankfiokoknál rendelkezésre álló és szétosztható hitelmennyiségbó'l az egyes bank­kerületi cégek, birtokosok milyen mértékben részesültek. Az egyes bankfiókok a számukra megállapított hitelkeretet maguk osztották fel a kerületükbe tartozó cégek között. A hely-, üzem- és birtoktörténészek számára ezért igen lényeges tudni, hogy a hitelkeretek megszabása folytán milyen jellegű ira­tok keletkeztek, amelyeket munkájuk során felhasználhatnak. Az Országos Levéltár IV. osztálya őrzi az Osztrák- Magyar Bank Budapesti Főintézete igazgatósági iratait (Z 1). Az OVIB igazgatósága általában kéthetente ült össze, és részletesen foglalko­zott a két ülés közötti hitelkérelmek elbírálásával, ami egyúttal összefonódott a vál­lalatok tevékenységének mélyebb elemzésével. A vállalatokat — az OiVIB megalakulása után — nagyságrendjük szerint és hitelképességük alapján 10 kategóriába osztották. Az első kategóriába tartoztak azok a vállalatok, amelyeknek hitelképessége 600 ezer Ft­on felül volt (kezdetben ez a hitelhatár 400, majd 500 ezer Ft-ot tett ki), azaz számuk­ra ebben a nagyságrendben, illetve e felett folyósíthattak hiteleket. A legalacsonyabb kategóriába tartozott a vállalatok és a gazdaságok többsége. Ezek un. cenzor- vagy váltóbirálói hitelekben részesülhettek, melyeknek összege azonban a 10 ezer Ft-ot nem haladhatta meg. Hitelt egyébként csak bejegyzett cégek kaphattak. (3) Az uradalmak és a vállalatok, melyek a bank hitellistájára felkerültek, kötele­sek voltak a vagyoni viszonyaikra vonatkozó leglényegesebb adatokat közölni. A bank ezeknek az információknak a birtokában döntött a hitelek folyósításáról vagy a hitel­kérelmezők elutasításáról. Számos földbirtokos vagy vállalat nem, vagy a kérvénye­zettnél csak lényegesen alacsonyabb hiteleket kapott nem kielégítő üzleti viszonyai, ingatag cégvezetése stb. miatt. A hitellistára minden uradalom és vállalat felkerült, amelynek hitelfelhasználá­sa a cenzorhitelek mértékét meghaladta. Jellemző és a fővárosi, valamint a vidéki hi­telkérelmezők közötti megkülönböztető bánásmódot tükrözte, hogy a cenzorhitelek Bu­dapesten 10 ezer Ft-ot tettek ki, mig vidéken csupán 2000 Ft-ot. A hitellistákat már csak azért is fel kellett fektetni, mert az egyes vállalkozók — tevékenységükből követ­kezően vagy az országban szétszórtan elhelyezkedő telephelyeik miatt — több helyen is beterjeszthettek hitelfelvételi kérelmet, ami hazárd vállalatvezetésre nyújtott volna lehetőséget. A hitellisták összeállításával ennek veszélye kiküszöbölődött, mert az egyes OMB-fiókok, egymással kapcsolatba lépve, pontosan követhették a hitelfelhasz­nálás célszerűségét, jóhiszeműségét. Ez annál is inkább fontos volt, mert a "váltővi­lág" korában az egyes cégek és birtokos gazdák egymás váltóján kölcsönösen szere­pelhettek kezesekként, ami szintén visszaélésekre vezethetett. Az OMB budapesti fő­intézete pl. ezért nem engedélyezte az egyes vidéki takarékpénztárak számára az un. > váltőhitelt, mert azok hitelkapcsolatban álltak a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Ennek az Egyesületnek ugyanis az OMB 3, majd 4 millió Ft-ot kitevő hi­telkeretet biztosított. Ha tehát egy vidéki takarékpénztár, mely az intézet érdekeltsé­290 +

Next

/
Thumbnails
Contents