Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - Feiszt György–Tóth Gabriella: A termelőszövetkezeti irattárak ellenőrzésének tapasztalatai Vas megyében / 279–287. o.

— 1945. augusztus 12-én pedig 25 felsőszelestei család alakuló közgyűlési jegyzőkönyvének tanúsága szerint a Szombathelyi Törvényszékhez fordult, hogy a cégbirőság foganatosítsa a Felsőszelestei Földművelő, Termelő és Értékesítő Szövetkezet bejegyzését, s egyúttal 207 kh földön engedélyezze a működést. (2) Ebben az időszakban alakultak termelőszövetkezeti csoportok még Bucsu, Kisunyom, Körmend, Telekes és Vasvár községekben. 2. A mezőgazdaság szocialista átalakulásának második időszaka a fordulat évétől az 1956. évi ellenforradalomig és az azt követő konszolidációig tartott. Ujabb szövetkezetek alakultak azokon a felajánlott földterületeken, melyek 1950 körül még magántulajdonban voltak. Erre a korszakra komoly eredmények, de ugyanakkor viszszaesések is jellemzők. 1953-ban a termelőszövetkezetek egy része feloszlott, majd 1955-ben újjászerveződött. Ebben az időben egy-egy községben még több tsz működött. Pl. Szelestén 3 volt a III, és 2 a II. tipusu csoportok száma. (3) Az 1955 évi szervezési mozgalom keretében végül is a megye termelőszövetkezeti községeinek száma 52 lett. (4) 1956-ban a szövetkezeti gazdaságok nagy része megszűnt. A korszak fenti változásaira a következő számadatok utalnak: (5) mg tsz tsz csop. év száma (év végi adatok) 1952 198 46 1953 178 27 1954 175 18 1955 203 13 1956 51 1 1957 97

x 1957. március 31-i adat. 3. A szövetkezeti mozgalom harmadik időszaka a konszolidációs időktől napjainkig tart. Az MSZMP 1958. decemberi határozata alapján már 1959 első hónapjaiban megkezdődött a termelőszövetkezetek szervezése, s hamarosan 76 község kezdte meg a közös gazdálkodást Vas megyében. (6) Először a celldömöldi, sárvári és szombathelyi járás sik területein, majd a körmendi és vasvári járás hegyháti és a szentgotthárdi járás folyómenti községeiben alakultak szövetkezetek. Az Őrség talajviszonyai és gazdasági adottságai nem biztosították a fejlett szövetkezeti forma létrehozását, igy ezen a területen csak málnatermelő szakcsoportok működtek. 1959-től a tsz-ek alakulásával párhuzamosan a szövetkezetek összeolvadása miatt számszerű csökkenést is megfigyelhetünk. Először egy-egy falun belül működő tsz-ek egyesültek, majd létrejöttek a több falut összefogó gazdaságok a kemenesaljai "Úttörő" és a rumi "Vörös Csillag" szövetkezetek mintájára. (7) 1960-ban Vas megye termelőszövetkezeti megye lett. (8) 280