Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Feiszt György–Tóth Gabriella: A tanácsi irattárak ellenőzésének tapasztalatai Vas megyében / 21–28. o.

anyagát a felsőszölnöki és a kőszegszerdahelyi tanács. Celldömölk és Jánosháza községek használaton kivüli lépcsőház lezárásával és berendezésével tették lehetővé az iratok biztonságos őrzését. Azokban a községekben, ahol a tanács a volt jegyzőség épületében mUködik, általában van irattár, melynek berendezése többé-kevésbé megfelel az igényeknek (Torony, Söpte, Kissomlyő). Követendő példa lehetne Ikervár, ahol a régi helyiséget dexion-salgő állványokkal rendezték be, vagy Molnaszecsőd, ahol az egész megye legtisztább irattárát találtuk. Uj épülete van a körmendi és őri szentpéteri tanácsnak, mindkét helyen megfelelő irattár is épült. d) A jogszabályban előirt módon a legtöbb helyen nem valósult meg az egy személy felelősségére bízott irattárkezelés. Általában minden előadó a feladatkörében képződött és irattárba került iratokban maga végezte a visszakeresést. e) A községi tanácsok összevonásával párhuzamosan sok esetben nem történt meg az iratanyag központi helyre történő begyűjtése. A megyében 7 községi tanács tárolási gondok miatt nem vonta be a társközségek iratanyagát, 9 pedig a begyűjtést csak az iktatott iratanyagra és segédleteire terjesztette ki. A megszűnt Szentgotthárdi Járás területén ma is több helyen tárolnak iratot a falugyűlések, fogadónapok tartására fenntartott helyiségekben. S hogy ezek a kis "külön irattárak" mit rejtegetnek, az csak akkor derült ki, amikor alaposabban átnéztük az anyagot. így került elő Ispánk község 1934-1950. évi, Szergény községnek pedig 1945-1949. évi képviselőtestületi jegyzőkönyve. f) Jóllehet már az 1960-as évek elején készült feljegyzések szerint a tanácsi iratanyag selejtezésének megindításakor szorgalmaztuk azt, hogy — selejtezettség, illetve selejtezhetőség szempontjából — az iktatott iratokon kivül a községi tanács gazdálkodásával, adókezelésével kapcsolatban keletkezett iratokat is vizsgálják felül, több helyen ez mégsem történt meg. Ennek következtében bizonyos évek iratanyagának egy része levéltárba került, a többi pedig még mindig a községi irattárakban van. (Ez az állapot leginkább a Celldömölki Járás községeire jellemző.) Azokban a községekben, ahol a tanács a jogelőd jegyzőség épületében működik, előfordul, hogy olyan ömlesztett iratanyag található a padláson, mely általában levéltári szempontból értéktelen, s talán túlzott óvatosságból nem merték selejtezni. g) Sajnálatos tény, hogy az irattárral rendelkező egyes községek azzal sincsenek tisztában, hogy milyen anyagot őriznek. Ez abból adódik, hogy rendszertelen, áttekinthetetlen az anyag tárolása, s nincs irattárfelelős. Ezeken a helyeken tanácsoltuk az őrzött anyag osztályozását: 1. jegyzős égi irat 2. tanácsi irat a) 1950-1960 (levéltári iratok) b) 1961- (tanácsok által tovább őrzendő iratok) 3. idegen iratképző szervek anyaga. h) A tanácsi, a VB és az AB Ulési jegyzőkönyvek kezelésénél különösebb hiányosságot nem tapasztaltunk. Csak szórványosan fordult elő, hogy egy-egy kötet a begyűjtött évfolyamokból a községi tanácson maradt. 24