Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Vass Előd: Archivum 1–5. A Heves Megyei Levéltár közleményei. Szerkeszti: Kovács Béla. Eger, 1973–75. / 229–233. o.

mánykötet, egyetlen és legnagyobb hibája a hozzáférhetetlensége, nem jut el elég széles olvasókörökhöz, mert rendes országos könyvforgalomba nem került, megje­lenő példányait a Heves megyei Levéltár a megyében működő könyvtárak és iskolák között osztja szét. Az első, az Archívum 1. 1973-ban megjelent tanulmánykötetében Kohajda . László, Heves megye pecsétje és cimere c. tanulmánya nyit. A megye legkorábbi 1563-ből fentmaradt első cimerábrázolása nyomán további változatokat is tárgyaló s a pecsétlenyomatokat is bemutató munkája az egyes cimerképek ellentmondásos ma­gyarázatait is ismerteti. Kovács Béla, Középkori vámok és vásáros helyek Heves megyében c. tanulmá­nyában a heti, -és országos vásárokat tartó helyeket nevük ABC rendjében sorolja fel. Minden helységnél az oda vonatkozó forrásokat időrendben tárgyalja s ilven mó­don 27 helységről mutatja ki vásáros voltát. A vásáros helyeket összeköt ntítKat Té­irja s erről térképet is közöl. Nagy Árpád, Az egri volt jezsuita ("Magyar Király") patika története 1713-1773 c. tanulmánya a jelzett patika műemlék bútorzatának restaurálását elősegitő levéltári kutatások eredménye. Az egri jezsuiták tevékenysége 1687-től nyomon kisérhető, de rendházuk és benne a patika kialakítása csupán 1713-ban fejeződött be. A gyógyszer­tárat vezető patikusok tárgyalásán kivül, a patika berendezéseinek és szerelvényeinek XVIII. századi történetére egyedülálló értesüléseket nyújt. Bitskey István, Barkőczy Ferenc püspököt köszöntő vers 1761-ből c. közlemé­nye a város érseki levéltárában őrzött História Domusa 1761. évi bejegyzései között e gy "Egri megye, vájjon miért sirsz" c. magyar nyelvű verset őriz. Az eddig isme­retlen szerző alkotásának ismert dal szerzőjére és keletkezésére uj adatokat mutat ki, Sugár István, Az elemi iskolai népoktatás Heves megyében 1770-1775 között c. rendkivül jelentős tanulmánya helyesen állapítja meg, hogy a falusi elemi iskolák XVIII-XIX. századi viszonyairól még a legigényesebb helytörténeti munkák is elsik­lanak. Pontosan ezért jelentős ez a tanulmány, mely egyben a téma feldolgozására módszerbeli példát is nyújt. Lénárt Andor, Legények harca mestereik ellen a céhben való különválásért „ 1790-ben c. írásának alcime "Egy nyugtalan esztendő az egri ács, kőműves és kőfa­ragó céh életében" önmagában is sokat elárul. Az egri kőmüveslegények mozgalma a céhes középréteg kísérlete, társadalmi helyzete megjavítására. Heves megye történeti irodalmának 1971. évi válogatott bibliográfiáját Iványi Sándor állította össze. A kis kötetet névmutató zárja le. Az 1974-ben megjelent második Archívum kötet a megkezdett utat folytatta. Soős Imre, A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII. században c. közigazgatástörténeti tanulmányában a nemesi vármegye bírósági és közigazgatási ^szervezetének formálódását a XVII. század közepéig kiséri végig. Majd a török kor­ban a menekült Heves megye szervezetével foglalkozik, a megye négy töröknek hódolt járását 1635, 1647, 1675 és 1688. években vizsgálja. Lénárt Andor, Vallásos konfraternitások Gyöngyösön a XVII-XVHI. században c. tanulmánya a különféle egyházi társulatok és egyesületek életét ismerteti. Hasonló témával foglalkozik Kovács Béla, Flagelláns körmenetek a XVIH-XDC. században c. tanulmánya is Az európai flagelláns mozgalmak történeti jelentkezésébe ágyazza azok 230

Next

/
Thumbnails
Contents