Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve. Szerkeszti: Gazdag István. Debrecen, 1975. / 217–220. o.

Kár, hogy a kötet szerzőgárdájának foglalkozása nincs feltüntetve; igy legfeljebb közölt tanulmányuk alapján tudunk következtetni szakterületükre- Kár az ilyen mértékű szerénység! A közölt tanulmányokat Felhő Ibolya, Filep Antal, Gunst Péter, Nagy István, Veres Miklős, Zalai Károly lektorálta. A tipográfia és a kötésterv Tőth Sándor munkája. Leblancné Kelemen Mária A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR ÉVKÖNYVE Szerkeszti: Gazdag István, Debrecen 1975. 195 I. Egy évvel ezelőtt üdvözölhettük helytörténeti irodalmunk, a levéltárban folyó munkáról szőlő ismertetések között a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Evkönyve I. köteté' Hasonló külsővel, hasonlóan magas szintű belső értékkel jelentkezett ez a II. kö tet. Bizonyos tartalmi, szerkesztési különbség mégis van a két kötet között. Mig ugyanis az első kötet csak tanulmányokat tartalmaz, ez a második a tanulmányok mellett "Levéltári Forum" cim alatt tartalmazza azt a három előadást, amely a Levéltárban évente (1973 óta) két alkalommal tartott "Tudományos délután" keretében elhangzott. Ez a három előadás a következő: — Béres András (tudományos főmunkatárs): A Hortobágy fejlődéstörténetének vázlata és levéltári forrásai. — Orosz István (egyetemi docens): A hajduvárosok agrártörténetének levéltári forrásai a 18-19. században. — Szűcs Ernő (egy. adjunktus): Az üzemtörténeti rá s levéltári forrásai Hajdú-Bihar megyében. Az előadásokat nem ismertetjük; azontúl, hogy kiemeljük a tudományos délutánok célját — "Szélesebb körrel ismertesse meg a levéltár a különböző kutatási témák levéltári forrásait; tájékoztatást adjon a levéltári iratgyarapodásról s forumot teremtsen a helytörténetirás különböző kérdéseinek megvitatására", — az elhangzott előadásokat cim szerint azért idézzük, hogy akinek az emiitett témakörökben bővebb ismeretre van szüksége, haszonnal forgathassa az előadások papirra vetett változatait. Hét tanulmányt találunk az évkönyvben, mely témában széles horizontú, időben több évszázadot foglal magában. Szendrey István Derecske a hajdúk letelepítéséig cimü tanulmányában a községnek az irott forrásokban található első előfordulásától (XIII. század vége, illetve a XIV. század eleje) követi nyomon a község történetének egy részteriiletét. Pontos adatokkal dokumentálja, kik voltak a falu "gazdái" egészen 1608-ig, amikor is a hajdúk főkapitánya, Nagy András az uj birtokos 1612-ig. Tartósan csak 1631-től hajdutelepülés Derecske. "1631-ben... 1. Rákóczi György erdélyi fejedelem Derecskére telepitette Erdélyi András kapitányt 1000 szabolcsi hajdúval. Ezzel Derecske hajduváros lett." Bemutatja a szerző Derecske fejlődését is "1631-ig, a bizonyítható hajdutelepitésig." 217