Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Koroknai Ákos: Szögi László: A Budapesti Műszaki Egyetem Levéltára. Repertórium I. 1846–1960 (1967). Bp., 1975. Műszaki tudománytörténeti kiadványok, 24. / 211–212. o.
noha az iratanyag jelentősége ezt feltétlenül megérdemelné. Remélhetőleg a szaklevéltári átalakulásra a jelen esetben mihamarább sor kerül. Szögi László a kiadvány bevezetőjében hangsúlyozza, hogy a repertórium tükrözi az egyetemi levéltári tevékenységet, különösképpen a begyűjtési és rendezési munkálatok eredményeit. Hangsúlyozza, hogy a repertórium nem tartalmazza az egyetemi levéltár teljes iratanyagát 1846-1960 évek között, hanem csak az egyetem központi szerveinek, jogelődeinek, néhány nagyobb társadalmi egyesületének, a Gazdasági és Műszaki Akadémiának valamint a Műszaki Tanárképző Főiskolának az iratait. A teljes anyagot felölelő közlésre csak a második kötet megjelenése ad majd lehetőséget. Az egyetemi levéltár egyelőre még nem képes mindazon értékes iratmennyiségeket átvenni és feldolgozni, melyeknek átvétele és feldolgozása levéltári szempontokból is kivánatos lenne. Remélhetőleg azonban az ehhez szükséges — elsősorban tárgyi feltételeket hamarosan megteremtik. A repertórium bevezetőjében Szögi László igen alapos és hasznos eligazításokat nyújtó összefoglalást ad a Budapesti Műszaki Egyetem kialakulásáról, jogelődei "előtörténetéről". Az intézménytörténet kapcsán mindvégig figyelmet fordit az egykorulag "termelt" iratok sorsára, jelentős segítséget nyújtva az iratanyag használóinak. Különösen értékesek az irattározással és a selejtezéssel kapcsolatban tett megjegyzései. Egyébként is ez a gyakorlatias ismereteket rendelkezésre bocsátó szemlélet jellemzi a repertórium egészét is, amit csak messzemenően helyeselhetünk. Ezzel összefüggésben említjük meg, hogy Szögi László az eddigi gyakorlattól eltérve nemcsak szakirodalmi hivatkozásokra utal az egyes fondok és állagok szervtörténeti leírásaiban, hanem kitér arra is, hogy az adott fondón vagy állagon kivül, hol találhatók még levéltári iratok a szerv működésével kapcsolatban. Felhívja pl. a figyelmet arra, hogy a József Ipartanoda működésének megítéléséhez az egyetemi levéltárban őrzött ipartanodái iratanyagon kivül szükséges további kutatásokat folytatni az Országos Levéltárban található helytartótanácsi, 1848/49-i minisztériumi és abszolutizmuskori levéltárak iratanyagaiban is. A repertórium néhány fond esetében, mint pl. a kir. József Műegyetem Rektori Hivatalnál, azt a gyakorlatot követi, hogy függelékben közli a kiadvány végén az ezekben a fondokban található fontosabb iratok tartalmát, ha az adott időszakból a fond iratanyaga hiányosan maradt csak fenn. A nagymérvű iratselejtezések miatt nem állították helyre maradéktalanul pl. az idézett iratanyagban a tételszámos irattári rendet, hanem csak az iktatószámok növekvő rendjében helyezték el az iratokat. Másfelől jelzi a repertórium azokat az esztendőket az iratanyag leírásánál, amelyekből nem maradtak fenn iratok. Ez utóbbi eljárás azonban talán szükségtelen, hiszen feltehető, hogy azok az évek, melyek az iratanyag leírásakor nincsenek feltüntetve, értelemszerűen az iratanyag hiányát jelentik. A nemrég megjelent "szaklevéltári" jellegű repertórium ugy véljük jól szolgálja a műegyetemi levéltár "ügyét", és egységes, könnyen áttekinthető szerkezetével nemcsak a kutatóknak és a szakmabelieknek nyújt hasznos tájékozódást egy eddig még ismeretlen és nagyértékü iratanyagban, hanem összeállításában mintául szolgálhat más irattárak és szaklevéltárak iratanyagának közzétételéhez is. Koroknai Ákos 212