Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Révész Tamás Mihály: Adalékok a gyülekezési jog magyarországi fejlődéséhez / 185–193. o.

A törvényalkotó "példás" körültekintésére és gondosságára utal a 24. paragrafus is, amely öt pontba szedi azokat az eseteket, melyeknek előfordulásakor a gyűlés feloszlatását tette a hatóság kötelességévé. Ezek szerint kellett volna feloszlatni azokat a gyűléseket, melyek eltértek eredeti, s a bejelentésben megjelölt céljuktól vagy ha a résztvevők "megszűntek volna higgadtan tanácskozni, a ... közrendet és békét fenyegették volna vagy, ha az összejövetel az uralkodó vagy az ország alkotmánya elleni izgatássá, illetve a közrendet és csendet veszélyeztető lázongássá fajult volna."(24) Egyébként a gyűlés feloszlatását kötelezően meghatározó okok legnyakatekertebb rendelkezése volt az az előirás, mely a feloszlatást akkor is lehetővé tette, ha a gyűlés "az elvi megvitatás határain túlmenve olyasminek cselekvésére akarna buzditani s izgatni, mi kizárólag a törvényhozás vagy felelős kormány feladata." (25) Ugy hisszük, hogy a gyülekezési "szabadságot" törvénybe foglalni szándékozó tervezet reakciós jellegét az eddig elősorolt szakaszok is jól példázták, igazolva e kodifikációs termékről kiállított bizonyítványunkat. Az egyesületi és gyülekezési törvényjavaslat 1868 első napjaitól hiába várt parlamenti vitájára. A magyar törvényhozó testület soha, a későbbiek során sem vállalkozott arra, hogy a gyülekezési jogot szabályozó törvényjavaslatot megtárgyalja. így a belügyminisztérium és az igazságügyminisztérium által a dualista rendszer kezdetén megfogalmazott tervezet — a kormány határozatai elkerülte a törvényalkotási folyamat további fázisait, lassan-lassan teljesen feledésbe merült, s a gyülekezési jognak a jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét illetően a helyzet változatlan maradt. 1878-ban, 1898-ban, s 1913-ban is belügyminiszteri rendelet szabályozta az állampolgárok gyülekezési jogát, "szabadságát". (26) Jegyzetek (1) Nem a kimerítő felsorolás igényével említjük meg. Szabó Imre: Az emberi jogok. Akad. K. Bp. 1968. Az állampolgárok alapjogai és kötelességei. Szerk.: Halász József, Kovács István, Szabó Imre Akad. K. 1965. Sarlós Béla: A sajtószabadság és eljárási biztositékainak fő vonásai. Jogtört. Tanulmányok II. 193-205. old. Bp. Közg. és Jogi Kiadó 1968. Szerk.: Csizmadia Andor Bianchi Leonard: A polgári szabadságjogok Magyarországon a dualizmus idején. u. o. Pecze Ferenc - Bianchi Leonard: A gyülekezési és egyesülési jog szabályozása a dualizmus korában, különös tekintettel a munkás- és nemzetiségi mozgalmakra. J. K. 1963. 3. sz. 143. és köv. o. Dr. Rényi József: A gyülekezési jog. Budapest, Lampel, 1900. (2) Ide sorolható még az 1914. évi 14. te. a sajtóról, az 1938. évi 17, te. az egyesületekről, stb. 191