Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Erdős Ferenc: Fejér megye törvényszékének iratai, 1860–1871 / 13–20. o.

az 1850-1864 között keletkezett és még be nem fejezett hagyatéki ügyek feldolgozása. A hagyatéki és árvaügyek haladéktalan elintézése érdekében felvetődött egy — a polgári törvényszékből kiváló - árvatörvényszék létrehozásának gondolata. Azonban a megyei árvatörvényszék elállítását elvetették, mert az uj ügykezelés kidolgozását tenné szükségessé, s igy a még be nem fejezett ügyek elintézése további halasztást szenvedne. (20) A másodalispán — 1868-ban - a büntetőtörvényszék munkájáról szóló jelentésében kielégítőnek mondotta a vagyon- és közbiztonság helyzetét. Hangsúlyozta: a megyében szervezett rablóbandák nem tevékenykedtek, a gyermekgyilkossági esetek is csökkentek. Viszont a lopások, a tolvajlások, a súlyos testi sértések igen elszaporodtak* az előbbi bűntettekért 88, az utóbbiért 40 egyént ítéltek el. 1869-ben a súlyos testi sértések száma tovább növekedett, 74 esetben ítélkezett a megye büntetőtörvényszéke a testi sértést elkövetők ellen. Ez esetben a törvényszéki eljárások növekedése azzal magyarázható, hogy az országgyűlési választások (1869) során a választókerületek székhelyein "véres verekedések" történtek. A másodalispán elnöklete alá tartozó törvényszék 156 ülést tartott, s 151 alkalommal hirdetett ítéletet; 140 esetben mint elsőfolyamodásu, 11 esetben pedig fellebbviteli bíróságként. Az elitéltek száma 208 volt, az év végén még 104 rab töltötte büntetését a megye börtönében. A börtönviszonyokról szólva elfogadhatónak itélte meg a helyzetet. Nem szólt azokról az egészségre ártalmas tényezőkről, amelyek a vármegyeház pincéjében levő cellákban tapasztalhatók voltak. A jelentésből tudjuk, hogy a téli hónapok kivételével az elitéltek foglalkoztatásáról is gondoskodtak. Jelentős részük szalmakalapkészitő üzemben dolgozott, 6 elit élt pedig a megyeház nyomdájában tevékenykedett, 2 nyomdapréssel az irodák szükségleteit maradéktalanul ellátták. A polgári törvényszék 1869-ben 129 alkalommal ülésezett. Az 1868: 54. te. által életbe léptetett igazságszolgáltatási eljárás értelmében 29 ülése már a nyilvánosság előtt zajlott le. Munkájának méreteire fényt dérit az az adat is, hogy a tárgyalt esztendőben 7501 ügyirat került a törvényszékhez. (21) A kiegyezés utáni években az igazságszolgáltatás reformja vált szükségessé, mert a nagyrészt feudális jellegű magyar jogrendszer a kor viszonyainak már egyáltalában nem tudott megfelelni. Az elsőfolyamodásu bíróságok rendezéséről szóló 1871: XXXI. te. meghatározta a bíróságok szervezetét, hatáskörét és illetékességét. Az uj polgári jellegű bírósági hálózat a megyében is kiépült. Királyi járásbíróságokat hoztak létre Székesfehérvárott, Adonyban, Válón, Sárbogárdon és Mőrott, a megyeszékhelyen pedig megalakult a Székesfehérvári királyi Törvényszék. (22) A FONDKÉPZŐ SZERV IRATANYAGÁNAK FORRÁSÉRTÉKE A Fejér megyei Törvényszék iratanyaga a felszabadulás után — igen hiányos, töredékes állapotban — került a levéltár őrizetébe. A fondképző szerv iratainak eredeti rendjét segédkönyvek hiányában visszaállítani nem lehetett, csupán a tematikai rendezés tette a kutatás számára hozzáférhetővé. A rendezés során is elsődleges szempont volt a történeti értékkel birő adatok feltárása, a kutatás elősegítése. E célból büntetőperekre, polgári peres és nem peres eljárásokra történt meg az anyag bontása, s a pertestek a legtöbb esetben darabszintü átnézést igényeltek. Csak igy kristályosodott ki, hogy az elsőfolyamodásu és fellebbviteli bíróság iratai az osztályok, rétegek anyagi helyzetére, birtokviszonyaira, szociális körülményeire, a va17