Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása / 149–175. o.

dásának (mezőgazdaság-földművelés, állatorvos, erdészet stb.) mérsékelten teret en­gedett, viszont egyazon szak azonos rangú főiskoláinak párhuzamos kibontakozását hátráltatta. Ilyen "szükrezárás" nyomán a felvilágosodás néhány vivmánya (egyetemi mezőgazdasági tanszék, Georgikon stb.) visszafejlesztést szenved és áldozatul esik. A felső közigazgatás arra korlátozódott, hogy az eladdig elkülönült mindegyik szak­ágazatnak az egész birodalomban lehetőleg csupán egyetlen felsőfokú tanintézete le­gyen. Ez az általános irányvonal a lajtántuli területeknek csak rövidtávú előnyöket hozott; összhatásaiban minden országnak hátrányos volt. A birodalmi hatósugarú ki­zárólagos-egyedüli agrárfelsőoktatási intézmény koncepciójának nem mondott ellent, ha székhelye magyarországi területre esett. A már meglevő tanintézet hagyományá­nak kész helyzetét többnyire tudomásul vették. Hasonló megfontolás másirányu kép­zésnél (pl. bányamérnöki) is érvényesült. A korabeli specializáltság szerint egy-egy birodalmi agrárfelsőoktatási intézet exkluzivitása megtűrte, hogy azok (a belső or­szághatárokra tekintet nélkül) bárhol létezzenek, amennyiben a bécsi kormányszer­vekhez közel voltak. (49) A hazai agrárfeisőoktatás fejlesztésében közrehatott két szembenálló fő irány konkrét jegyeit a bécsi és a pesti állatorvosképzés kiépitésének egybevetése kézzel­foghatóan bizonyítja. Ugyanezt a magyaróvári gazdasági és a Selmecbányái erdészeti tanintézetek sajátos fejlődésmenete is hitelesiti. E kétirányú tanintézetalapitási készségek ismételt összeütközéseiről a veteri­naria oktatásának majd egy évszázados gyakorlata tanúskodik. Gerard van Swieten eszmehagyatékát felelevenitő Mária Terézia 1776 első munkanapján Esterházy Ferenc kancellárhoz óbudai állatorvosiskola lehetőségéről irt. Ez a Handbillet, az Egyetem Budára helyezésének küszöbén, önálló "Veterinárschule in Altofen" tervről beszél. De végül csupán bécsi intézetalapitás (1778) lett; mig a majdani pesti orvoskari állat­gyógyászati tanszékre további közel egy évtizedet kellett várni. Rendkívüli tanár a tárgyat az orvoskaron 1783-tól adta elő. A tanszék pedig szivős küzdelem árán II. Jó­zsef elhatározásának jóvoltából 1787-től működhetett. A két város rokonintézményei között azonban, Tolnay Sándor tanár fáradozásai ellenére, teljes paritás távolról sem alakult ki. (50) Mindenekelőtt a szervezeti szintjeik (önálló tanintézet — kari tanszék) lényege­sen különböztek. A strukturális aránytalanságot fokozta, hogy a létszám adottságaik is feltűnő eltérést mutattak. így pl. az 1850-es évek elején a bécsi javára 20:6 (a pro­fesszori helyek mutatói még kedvezőtlenebb — 6:1) diszparitást jeleztek. A nyomasz­tó különbségek a hazai intézet rovására fél évszázadnál is messze tovább éltek. A hí­res Wiener med. Wochenschrift 1856-ban az egész pesti Egyetemet az "eine Univer­sitátsstadt zweiten Ranges, eine Hochschule in partibus" gunyorosan szánakozó jelző­vel illette. (51) A pesti állatorvosi tanszékalapítás, a késleltetett és alacsony fokú szervezeti realizálásától függetlenül, kétségtelen pozitívum volt. De ezt követően a neoabszolu­tizmus időszakában ujabb felemás központi intézkedések okozta fordulatokon kellett átesnie. Egyik 1851-ben zajlott le, amikor az Egyetemből a tanszéket rövid utón ki­emelték. Fokozatosan vezetett önállósodás ugyan kívánt (és javasolt) előrelépést kép­viselt volna. A különválasztást a tudományok differenciálódása mind az egyik szakte­rülettől (orvosi) való távolodás, mind másokhoz (agrár) közeledés értelmében egyaránt napirendre tűzte. De az egyetemszervezet két lépcsőfokán (fakultás, összegyetemi szintek) egyűtemben áthaladó hirtelen és nagy ugrás az érdemi oktatómunkát vissza­vetette. 164

Next

/
Thumbnails
Contents