Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása / 149–175. o.
Pecxe Ferenc: A HAZAI AGRÁRFELSŐOKTATÁS HÁLÓZATÁNAK KIALAKULÁSA I. BEVEZETÉS 1. Korunk gyorsuló gazdasági és társadalmi fejlődésében a szakemberképzést irányító állam szervekre, valamint a felsőoktatási intézményekre növekvő feladatok hárulnak. Megalapozott felismerés, hogy az egyetem szervezet korszerűsítésére hivatott tudósok és tisztségviselők a múlt tanulságainak számbavételét nem nélkülözhetik. A jelen és jövő teendőit a lehetőséghez mérten körültekintő gondossággal s elhamarkodott lépésektől mentesen kell meghatározni. A feladatok mérlegeléséhez rendelkezésre álló ismeretforrások sorában a történetiség kincsestára az egyik kiemelkedő helyet foglalja el. Az ebből meríthető adalékok és következtetések a tervszerű fejlesztéshez tudományosan megbizható információkkal vérteznek fel. Mindezt jól tükrözi a hazai agrárfelsőoktatás fejlődésmenete, amely a szorosabb mezőgazdaságj. (agrármérnök) tanintézeteken kivül széles körre terjedt ki. Ide sorol az állatorvos , az erdőmérnök , a kertészmérnök (termesztési, tartósítóipari), valamint a mezőgazdasági gépészmérnök, a faipari mérnök , 111. az élelmiszeripari szakemberképzés. Ugyanebbe a keretbe a tanárképzés különféle formái is beletartoznak. E szakágazatok művelésére rendelt intézmények előzményeiben felhalmozódott tapasztalatok egyes időszerű részkérdések megoldásához esetenként konkrét támpontokat is nyújthatnak. Az agrárfelsőoktatási hálózat kifejlődéséről, egyetemtörténetünkben betöltött jelentős szerepe ellenére, szintézis mégsem készült. A szakképzés jelenkori mozgalmas útkeresései a társintézményektől szervezetileg fokozatosan elkülönült és egyre bővülő-szakosodó agrárfelsőoktatást is áthatják. Ezért az egyetemtörténeti tények feltárásának az esedékes feladatok megoldásában tudományos és gyakorlati jelentősége lehet. A kutatómunkák fokozását a rokonintézetek világszerte fellendülő összehasonlító történeti vizsgálatai szintén nyomatékosan indokolják. A szakfelsőoktatás fejlődéséről rendszerbe foglalt ismeretek az agrárértelmiség rmUy£ltsJg2_s^int]éjie^^meJé^é^en is elsőrendű fontossággal birnak. Az egyetemtörténeti munkásság továbbá a tudománynépszerűsítés eszközeivel a közművelődést egészében hathatósan szolgálja. Az összehasonlító történeti kutatásokat a rokonintézetek országok közötti intézményes együttműködésének kiterjesztése is serkenti. Mindezek a távlatok és a napirendben levő feladatok a témakör feldolgozásának kézenfekvő értelmet kölcsönöznek. (1) Elöljáróban ki kell emelni, hogy a legmagasabb állam szervek az agrárfelsőoktatási tanintézetek egész működésében, a létrehozásukhoz vezető első lépésektől kezdve, történetileg mindmáig lényeges irányító szerepet töltöttek be. A felső irányítás normativ szabályok és egyedi rendelkezések (pl. konstituálas, jóváhagyás, akceptálás, anyagi eszközök megteremtése) utján valósult meg. Másik jellegzetes mozzanat, hogy az agrárszakképzés igényeinek kielégítéséhez a mindenkori legmagasabb szintű oktatási és tudományos intézmények (egyetemek, főiskolák stb.) a múltban is hozzájárultak. A tudományok fokozatos differenciálódása, valamint a szakemberek iránti szükségletek növekedése a képzésüket ellátó tanintézetek szervezetére is hatást gyakorol149
