Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Kanyar József: A levéltárak és a történelemoktatás / 5–12. o.

községi adattárak rendszerét. Ezt a célt szolgálja levéltárunkban az a helytörténetikönyvtári gyűjtemény is (ESbliotheca Simighiensis), amely több mint ezer kötetével és kéziratával áll a tanárok és a diákok rendelkezésére. E gyűjteményeinkben foglal helyet levéltárunk tudományos dolgozóinak az elmúlt negyedszázad alatt publikát 120 tanulmánya, valamint levéltárunk fondjainak felhasználásával készült, nem levéltári dolgozók tollából publikált 100 kiadvány is. Egyre látogatottabb, egyelőre még csak középiskolai fokon a kutató klubunk, amely egyértelműen, a külön e célra életre hivott sajtóarchivumunkra támaszkodik és levéltárunk szakkönyvtári és helytörténeti, valamint kutatőtermünk segédkönyvtári állományára. Évről-évre levéltárunk falai között megrendezett — és más intézményekkel közösen is végzett — kiállítások is hasznos alkalmai a levéltári helytörténeti és szakköri óráknak és tanári továbbképzéseknek. De azt a célt szolgálják a Levéltári Ügyviteli Szabályzat alapján (133-134. §) a tananyag egyes részeihez kapcsolódó osztály és szakköri levéltárlágotagások és levéltárismertetések is, — amelyeket egyaránt végezhetnek szakkörvezető tanárok és levéltárosok külön-külön is —, de a legeredményesebben akkor járnak el, ha a közös feladatot együttesen végzik el. Tanáraink kapcsolata a levéltárral jónak mondható. Önmaguk továbbképzését szolgáló egyetemi doktori disszertáciős kutatásaik után szép számmal vesznek részt közülük a különféle agrártörténeti, várostörténeti és művelődéstörténeti kutatásokban is. Nem egy tanulmánykötet igazolhatja már megyénkben, hogy a levéltár tudományszervező munkájában, a tudományos kutatói-csapatmunkában milyen értékes publikációkat alkottak középiskolai tanáraink. Levéltárunk soha egy pillanatra sem mondott le a történelemtanárok tudományos munkára történő serkentéséről. De segiti azt a törekvést is, hogy ezek a tanárok órakedvezménnyel, később talán őszt ön dijakkal is, kutatómunkát végezzenek. Szeretném elmondani, hogy kiadványaink nyilvános tudományos vitái valahányszor a tanári továbbképzéseknek is fórumai voltak. Ilyen volt a levéltári évkönyvek, a várostörténeti tanulmánykötet vitája. A tanári továbbképzéseket szolgálták azok a tudományos tanácskozások, amelyeket időszakonként rendeztünk a megyében, mint például a kaposvári várostörténeti konferencia, a Tanácsköztársaság 50. évfordulóján, a Kaposvári Altalános Munkásegylet centenáriumán rendezett tudományos ülésszak is, amelynek az eredményei végül is önálló tanulmánykötetekben öltöttek testet, a levéltárosok közreműködésével és szerkesztői tevékenységével. E köteteket azóta is a Pártoktatási Igazgatóság különféle tagozatain tankönyvekül használják. De beszólítjuk a helytörténeti kutatásokat végző pedagógusokat a Pécsi Akadémiai Bizottság és a Magyar Történelmi Társulat által rendezett regionális tudományos tanácskozások fórumaira is. A magyar levéltárak sokszinü tevékenységét összegezve az iskolai történelemtanítás és az iskolán kivüli közművelődés szolgálatában elmondhatjuk: milyen szoros egymásrautaltság van a levéltárosok, a történészek és a pedagógusok munkájában. Ha a magyar levéltárakat a történelmi források nagy bányamühelyeinek tartjuk, amelyből a levéltárosok — képletesen szólva — termelik ki a történelemoktatás "alapés szerkezeti elemeit", akkor a levéltáros-történészeket — a szakmai irányítás intézménybeli szakembereivel együtt — a magyar történeti tudat beruházóinak kell tekinteni, mig e csatárláncolat másik oldalán a pedagógusokat: e rendkivül fontos müvelet kj^itelezőinek^ Ezért döntő az, hogy a levéltárosok és a történelemtanárok, mint a nemzet történeti tudatának az építői tartsák népünk egyik leghasznosabb beruházásának a történelemoktatást, tervezzenek a jő és megbízható levéltári forrásokra, törekedjenek a hibamentes kivitelezésre, az aktiv szocialista hazaszeretre buzdító, 11