Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Vass Előd: A kisrédei Rhédei család levéltára / 63–83. o.

ő kegyelmek constitutioját megolvastatván minden részeiben helyben hagytam és utána lévő főtiszteimnek is megparancsoltam, hogy inspectiojuk alatt lévő rendekkel megtartassák, melyet pecsétemmel és kezem Írásával is megerősitettem. In Curia Huszt, .Die 23-a Mensis May Anno 1668. Bethlen Druzsianna mp. (L. S.)" Ezen alól következnek 15 huszti előkelőnek aláirásaik és pecsétjeik, ezeken is alól Varga István Husztnak akkori Judex primáriusa irja alá nevét, legalól pedig a Huszt városa pecsétje létez. Rhédei Ferenc 1668-ban, 1669-ben és 1684-ben is Udvarhely Széknek főkirálybirája volt. Rhédei Ferenc Három Szék főkapitánya dominus in Huszt et KiikUllővár perpetuus in Maramaros locique ejusdem supremus comes Apafi fejedelem alatt tanácsur meghalt 1663-ban Küküllővárban, fia volt a fejedelemnek, iktári Bethlen Druzsiannátől az idősb Bethlen István leányától. Rhédei László Három Szék főkapitánya 1660-ban, Barcsai Ákos fejedelem tette azzá. Rhédei Ádám, egyike volt azon menedékeseknek kik a Rákóczi Ferenc lázadása alkalmával az előbb magukat Görgény várában vonták, de onnan 1704-ben kiszökött és a Rákóczi Ferenc táborában ment s az ő részire állott. Amiért a magukat Görgényben vonultaknak sokat kellett szenvedniek, mert a görgényi német őrizet commendansa azt hitte, hogy a többieknek köz megegyezéseikből történt a Rhédei Ádám elszökese, holott abból semmit sem tudtak. Később ugyan 1704-ben Rákóczi Ferenc a Görgény ostromát Rhédei Ádámra és Körösi Györgyre bizta, kiket bloquardával hagyott ott. Ezek egész szeptemberig a Mocsár nevű* erdőségben tanyázván a Görgényi labanc commendánstól Görgény várát elfoglalták. Rhédei Pál, ez is Görgényben vont volt magát a Rákóczi Ferenc lázadása elöli, de 1704-ben Kemény Simonnal, Kemény Lászlóval, Sárpataki Mártonnal a Görgény-i várból a Rabutin tábornagy rendeléséből Szebenben mentek. Rhédei János, gróf Rhédei Lászlónak Thoroczkai Máriától 1713-ban született fia 20 éves korában már Katonává lett, 6-dik Károly császár alatt 1773-ban a gróf Gyulai gyalog ezredében csak hamar zászlótartó lett, hol magát jól viselvén mindaddig lépett feljebb miglen 1752-ben ugyan azon seregben főstrázsamesterré, azután a gróf Haller ezredében Obersleutinanta s nem sokára ezredessé tétetett. 1760-ban az akkoron felállított Nemes Magyar Testőr Seregnek Bécsben főhadnagyává és egyszersmint generális főstrázsamesterré végtére pedig 1767-ben mezei hadi generális hadnagyságra emeltették. Sok kemény ütközetekben vett munkás részt nevezetesen AlsóSziléziában, 1750-ben Mária Therézitől arany kulccsal, 1756-ben pedig Sveidnitz nevű erősségnek ostromlásában kitüntetett hősi vitézségéért (: melyről a külföldi nevezetesen a Német Országi akkori időbeli történetírók is nagy dicsérettel emlékeznek :) arany kereszttel tiszteltetett meg. Feleségül vette vala gróf Bethleni Bethlen Klárát, kivel élt hat esztendőket, ki még életében a halál által elveszett 1758-ban, maga gróf Rhédei János pedig minekutána hazáját, királyát 35 esztendőkiglen dicséretesen szolgálta megholt életének 55-ik esztendejében 1768-ban január 10-én délután 4 órakor, magtalanul. Rhédei János sírjának epitaphiuma Kolozsvárott: "Monumentum hoc Excellentissimo D. Comiti Joanni Rhédei de Kis Rhéde ex antiquissima Rhedéiorum familia de genere Aba Regius quondam Hungáriáé ortum ducente, nato anno 1713 mox Militiae per Annum 35 dedito, variisque Muniis et dignitaribus perfuncto, S. demum C. R. et Ap. Mat. Camerario Generáli Campi Marshchal. Locumtenenti primario Insignis Ordinis Militiae Theresiae Equiti et Nobilis Turmae praetorianae itidem 80