Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Vass Előd: A kisrédei Rhédei család levéltára / 63–83. o.

Az 1803. évi elenchushoz 1819-ben még egy kiegészítő jegyzék is készült. De 1842-ben ugyanebben egy hiány jegyzék adja hirül, hogy az eredeti 1802. évi állapothoz képest milyen iratok hiányoztak. Gyakorlatilag igy 1842-re alakult ki a kisrédei Rhédei család törzslevéltára, amelyet mostani tárgyi rendezésünknél a fenti elenchusok és jegyzékek figyelembevételével eredeti rendjébe visszaállítottunk. A kisrédei Rhédei családi levéltár mintegy 3600 iratát 1882-ben gróf Rhédei Gábor a Magyar Nemzeti Múzeumban örök letétbe helyezte el. De ennek előtte még, a Magyar Történelmi Társulat 1868. évi kolozsvári első vidéki kongresszusa alkalmával az ott levő Rhédei családi levéltárat is tüzesesen átvizsgáltatta, s a Századokban jelentést tett közzé róla. Az igy napfényre került legértékesebb okleveleket hamarosan feldolgozták s a család Arpád-kor okleveleit a Hazai Okmánytár VI. és VII. köteteiben közölték. A család XVI. és XVII. századi okleveleiből pedig egy válogatást Komáromy András a Magyar Könyvszemlében adott ki. (16) A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában a családok által örök letétként átadott iratanyagot, ha az átadott iratlajstromoknak megfelelő rendben nem volt, csupán évrendbe szedték. De ezt az évrendezést mechanikusan fogták fel, mint pl.: a másolatokat a kiállitás évéhez tették, a pertesteket és mellékleteiket különválasztották. Feltehetőleg a kisrédei Rhédei család levéltára is rendezetlen állapotban került be s igy a fent leirt módon évrendezték. Az évrendezés során az elenchusokat figyelmen kivül hagyva egységes évrendezett sorozatokat állítottak fel. A régi elenchusok csupán keltezésük szerinti rendben lettek elhelyezve. 1926 közepén a Múzeumi Levéltárat az Országos Levéltár épületébe költöztették fel s ott a III. emeleti raktárhelyiségekben helyezték el. Igy a kisrédei Rhédei családi levéltári anyag is akkor került be az OL épületébe, amig az 1934. évi VIII. te. alapján 1934. július elsejétől igazgatásilag is az OL kezelésébe került. Ekkor még külön kezelték, mint a Múzeumi Levéltár un. évrendezett gyűjteményének egyik családi levéltárát. (17) A kisrédei Rhédei családi levéltár évrendezett anyaga 1955-től a P 588 törzsszámú jelzetet viselte. A Múzeumi Törzsanyagból is később, 1973-ban kikerült Rhédei családi iratokat Iványi Emma a 10 028/1974 OL számú aktán az R szekcióból a P szekcióba átadta. Ezeket az iratokat a tárgyi átrendezés során a tárgyi elvnek megfelelő helyre beillesztettük. Az OL őrizetén kivül még mindig jelentős kisrédei Rhédei családi iratanyag található: a Román Szocialista Köztársaság Akadémiája kolozsvári fiókjának történeti levéltárában, a Mikó-Rhédey családi levéltárban, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumból az Országos Széchenyi Könyvtár készirattárába került iratok között, ezenkívül még magántulajdonban (családi örökség következtében). (18) A P 588 törzsszámú kisrédei Rhédei családi levéltár évrendezett iratainak 1973. évi tárgyi átrendezése során először is három különböző módon jelzeteit iratokat kellett megkülönböztetni. Egy többszöri jelzeteléssel és egy egyszeri jelzeteléssel ellátott iratcsoportot, valamint egy jelzetelés nélküli iratcsoportot tekintettünk át. Majd a tárgyi átrendezés első lépéseként különválasztottuk a Rhédei családra vonatkozó iratokat a rokon családok irataitól, az utóbbiból mennyiségének gyakorlati figyelembevételével külön fondot alakítottunk ki. A kisrédei Rhédei családi levéltár évrendezett, tagolatlan, egyszintű rendszerét megszüntettük. Az anyag belső tagolásával három fondba osztott középszinten tagolt uj rendszert hoztunk létre. (19) ' A kisrédei Rhédei családi levéltár közvetlen a családra vonatkozó irataiból három fontod alakítottunk ki. Az első fond a családi törzslevéltár lett, vagyis a csa75