Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Szőllősy László: A 150 éves Akadémia Könyvtára és Levéltára / 59–62. o.

Az Akadémia Levéltára — bár fiatal intézmény —, de tevékenysége történetileg is kapcsolódik a Magyar Tudományos Akadémiához. Az Akadémia ugyanis alapítása óta saját maga őrizte és gondozta levéltári anyagát. Az 1833-ban kiadott "A' Magyar Tudományos Társaság' Rendszabásai" c. összeállítás a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárára (akkori elnevezése: titoknok) bizta a levéltár felügyeletét, illetőleg az iratok megőrzését és gondozását, akinek tevékenységében közvetlenül a segédjegyző volt segitségére. Egy bizonyos, hogy az akadémiai "irományok" gondozásának fontossága a Magyar Tudományos Akadémia alapításáig vezethető vissza. Az 1949. évi XXVII. törvénnyel újjászervezett Magyar Tudományos Akadémiának a történeti hagyományokra is figyelemmel gondoskodnia kellett az Akadémiánál és az intézményeknél létrejött, tudománytörténetileg fontos ujabbkori tudományos, tudománypolitikai, szervezési, továbbá a működéssel összefüggő egyéb iratanyagok védelméről. A Magyar Tudományos Akadémia régi — 1949 előtti — iratanyagát az Akadémia Könyvtára Kézirattára őrzi és gondozza. Végül is az Akadémia Elnöksége 1963-ban olyan értelemben foglalt állást, hogy a levéltári feladat ellátására létre kell hozni az Akadémia Levéltárát, amely az Akadémiai Könyvtár szervezetében önálló osztályként működik. Ily módon az Akadémia Levéltára 1964-ben kezdte meg működését. A levéltárat a művelődésügyi miniszter 1970-ben "Magyar Tudományos Akadémia Levéltára" elnevezéssel szaklevéltárrá nyilvánította. A szaklevéltárak szervezésének helyességét az idő igazolta, mert szervezésük és működésük általában előbbre viszik a levéltárügyet, ily módon közelebb kerül a levéltári anyag ahhoz az érdekeltségi körhöz, amely annak használatára igényt tart. Ez vonatkozik a már hivatkozott elnökségi határozatra is, amely megvetette az Akadémia Levéltára létének alapjait és irányt szabott a levéltári teendőknek. A levéltár szervezésével a Magyar Tudományos Akadémia, közvetlenül pedig az Akadémia Könyvtára kutatási bázisa jelentősen növekedett, mivel a könyv, folyóirat, régi iratanyag, különgyüjtemények és egyéb dokumentumok mellett a levéltár a Magyar Tudományos Akadémiára és intézményeire vonatkozó ujabbkori iratanyag gyűjtésével és feldolgozásával, továbbá a kép és hanganyag archiválással jelentősen gazdagítja a kutatási forrásanyagot, ezáltal hatékonyan segiti a kutatómunka feltételeit. Az Akadémia Levéltára gyűjtőköre kiterjed: az Akadémia testületi szerveinek és vezetőinek, továbbá a tudományos osztályok akadémiai szerveinek és vezetőinek* az Akadémia Központi Hivatala szakigazgatási szerveinek és ezek vezetőinek; az Akadémia felügyelete alá tartozó kutatóintézményeknek és tanszéki kutatócsoportoknak", az Akadémia szervezetéhez tartozó tudományos társaságoknak, jóléti és szociális intézményeknek, központi akadémiai szolgáltató szerveknek és vállalatoknak, s nem utolsósorban a Tudományos Minősitő Bizottság működésével kapcsolatos iratanyagok, kép- és hangfelvételek gyűjtésére. Az Akadémia Levéltárának alapvető feladata a gyűjtőkörébe tartozó szervek iratanyagának átvétele, levéltári feldolgozása, gondozása és a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tétele, emellett az érdeklődőknek tájékoztatás nyújtása és anyagkölcsönzés biztositása. Munkája során figyelemmel kiséri és vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia hivatali szervei és intézményei ügyiratkezelését, törekedve arra, hogy az ezzel kapcsolatos igazgatási és ügyviteli munka az egységes elveknek és a levéltári érdekeknek megfelelően történjék. Gondot fordit az Akadémia intézményeinek működése során keletkezett, illetőleg az Akadémia tagjairól készült fényképanyag gyűjtésére, feldolgozására, ily módon fényképarchivumot alakit ki és azt kiállítások céljára rendelkezésre bocsátja. A tudományos kutatómunkával összefüggésben 61