Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Szegedy-Maszák Mihályné: Budapest Főváros Levéltára tudományos és közművelési tevékenysége / 53–58. o.

Ikarus gyár, a Rossemann Harmattá Gép- és Csőtörténetét, kutatják a városi közszolgáltatások és közüzemek helyzetét az 1873. évi egyesítés idején, a Közlekedési Nyomda és elődvállalatai történetét, a Gyáriparosok Országos Szövetsége működését, különös tekintettel Budapest gyáriparára. Az intézmény tervezi a Budapesti gyáripar története forrásanyagának és bibliográfiájának összeállítását is. A megnövekedett kutatóforgalom és kutatási igények, valamint a nemzetközi kapcsolatok nagyfokú bővülése uj témák kutatását, a városrendezéshez kapcsolódó levéltári anyagok feltárását teszi szükségessé. A városkép mai helyrajzi kialakulása folyamatának feltárásához nélkülözhetetlen a már emiitett topográfiai mutatók folyamatosan megjelenő köteteinek közrebocsátása. "Az európai fővárosok építészeti emlékeinek forrásanyaga" cimü nemzetközi kiadvány részére a történeti városmagokról őrzött városépítési forrásanyag ismertetését, valamint a kötet szerkesztését végzi Budapest Főváros Levéltára. + A Levéltár saját kiadványmunkája mellett a munkatársak mind témában, mind a megjelenés helye szerint széles körű publikációs tevékenységet folytatnak. A munkatársak önálló kötetei, tanulmányai, különböző pályázati munkái mind igen magas szinvonalat tükröznek, és bizonyítják, hogy a levéltár tudományos munkája és közművelődési tevékenysége nemcsak témaválasztásában jelentős, hanem társadalmi tudatformáló tevékenységében is. A helytörténeti munkák ellenőrző lektorálása és többször a szerkesztésben való részvétel mellett számos tudományos és ismeretterjesztő rendezvényen, vándorgyűlésen vettek részt és tartottak referátumokat. A Levéltár dolgozói több tudományos testületnek tagjai, a TIT munkájában népszerű előadásokkal, a történelmi szakosztály elnökségében való részvétellel szerepelnek. A Fővárosi Levéltárnak jelentős rendezvénye volt az 1971 novemberében megtartott Budapesti Helytörténeti Konferencia. Ennek a hatása, mint a visszhangja is bizonyította, rendkívül nagy volt a helyismereti tömegmozgalom, az iskolai oktatás, a sajtó és a tömegkommunikáció más eszközeinek megfelelő anyaggal való ellátása, a helytörténeti tevékenység irányítása és összehangolása szempontjából. Az 1973 októberében megrendezett Nemzetközi Várostörténeti Konferencián a Fővárosi Levéltár társrendezőként vett részt. A tanácskozás érdeme volt, hogy az elmúlt száz év főváros-történetével először foglalkozott széles spektrumban, egy évszázad összefüggésében, és a teljesség igényével építészek, közgazdászok, településföldrajzi és tervezési szakemberek közreműködésével. Először fordult elő, hogy fővárosunk történetének szocialista korszakáról több, mégpedig az elmúlt negyedszázad egészét felölelő előadás és részletes vita hangzott el. A konferencia terjedelemben is jelentős anyagát a "Tanulmányok Budapest múltjából" cimü várostörténeti évkönyv 20. kötete leközölte, hogy ez a más európai városok fejlődését értékelő összehasonlító történeti feltárás, amely élénk nemzetközi visszhangot váltott ki, mind a szakemberek, mind a széles olvasóközönség számára rendelkezésre álljon. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Köpeczi Béla akadémikus értékelő zárszava szerint "ez a tudományos ülésszak. .. további ösztönzést adhat a kutatásnak, de annak a várospolitikai munkának is, amely az emberi cselekvést szervezi. A kettő egységének szükségességét bizonyította nemzetközi vonatkozásokban az a konferencia, amelyet több külföldi főváros képviselőjének részvételével rendeztünk meg Budapesten, és amely "A mai urbanisztika cimet viselte". 57