Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - KRÓNIKA - Szekeres József: A Német Üzemi és Gazdasági Levéltárosok Egyesülete 1975. évi közgyűlése (Nürnberg) / 271–279. o.

A Fuggerekről szóló előadás — Fugger Antal és a könyvelés története — cimmel a XV-XVI. századi család és cégtörténetet ismertette, mivel ez időszakban következett be a Fuggerek házának tüneményesen gyors fellendülése s az európai politikai és gazdasági életben való jelentős szerepe. A korszak végén — jóllehet a Fuggerek a későbbi évszázadokban is léteztek sőt leszármazóik még ma is szerepelnek a nürnbergi gazdasági életben — a kereskedőház jelentősége visszahanyatlott a regionális szintre, oda, ahonnan a család nagy egyéniségei kiemelték. Az előadó a Fuggerek felé ivelő utjának ismertetése során a Thurzó családdal való együttműködés fontosságát is értékelte, mint ezideig eléggé figyelmen kivül hagyott szempontot. A XVI. sz. elején a Fuggerek magyarországi vagyonának, forgalmának és nyereségének adatai meghaladták a németországi hasonló tételeket. így pl. 1511-ben a Fuggerek vagyona 1,6 millió rajnai Gulden, a magyarországi tiszta nyereség 86 000 G a németországi 79 000 G volt, Az előadó ismertette ezután azoknak a politikai vezető egyéniségeknek, királyoknak, hercegeknek, püspököknek a névsorát, akik adósai voltak a Fuggereknek s megemlítette, hogy a Mohács előtti Magyarország több mint 200 legfontosabb személyisége, élükön II. Lajos királlyal szerepel a titkos könyvelésben feltalálható adósok névsorában. Kellenbenz professzor előadta, hogy a Fuggereket a magyarországi vagyonelkobzás érzékenyen érintette s megkockáztatta azt a feltevést, hogy a Fuggerek vagyonának "államositása" kapcsolatban állt a vezető magyar politikusok előadósodásával valamint a Thurzókkal megromlott viszonyukkal. A vagyonelkobzás haszonélvezői a Thurzők voltak, mert ők kapták meg a magyarországi objektumok jelentős részét, amelyekért később valamelyes jelentéktelen összegeket a Fuggereknek visszafizettek. Fugger Jakab a vagyonelkobzás miatt teljes erővel támogatta Mohács után a Habsburgok magyar trőnigényét, mert Ferdinánd királlyá koronázása után az elkobzott vagyon visszaadását remélte. Ferdinánd vállalkozásai idején Fugger Jakab állandóan Bécsben tartózkodott s nem mindenre kiterjedő összegezés szerint is több mint 200 000 aranyforint összeget fektetett be — végül is eredménytelenül — Ferdinánd vállalkozásaiba. A magyarországi sikertelenség ellenére Fugger Antal tovább növelte a kereskedő ház üzleti tevékenységét. Mig 1533-ban 4,2 millió aranyforint forgalom mellett 0,4 millió aranyforint volt a nyereség és 2 millió aranyforint a tiszta vagyon értéke, addig 1561-ben az európai rézkereskedelmet monopolizáló Fugger háznak már 70 lerakata volt s a tiszta vagyon értéke 5,2 millió aranyforintra emelkedett. 1563-ban, három évvel Fugger Antal halála után egyedül a bevételek összege 5,7 millió aranyforintot tett ki. Az ugyanez évben végrehajtott családi vagyonfelosztás, a különböző országbeli Fuggerek önállósodása, egyszerűen véget vetett a családi kereskedőház nagy korszakának. A rendelkezésre álló tér korlátozottsága éppúgy lehetetlenné teszi jelen sorok Írójának egy-egy előadás részletesebb ismertetését, mint Kellenbenz professzornak valamennyi a kutatása során előkerült s újnak tekinthető magyar vonatkozású adatanyagának előadását. Mindenesetre a mohácsi csatavesztés negyed évezredes évfordulójának megemlékezései során célszerűnek látszana a professzor meghívása egy előadás megtartására 111. felkérése a Fugger könyvelés magyar vonatkozású adatainak egy hazai szakfolyóirat részére történő összefoglalására. A XVI. sz. első felének igen problematikus magyar történetére vonatkozóan a Fuggerek titkos könyvelésének adatai minden bizonnyal igen sok ujat árulnának el. 272