Levéltári Szemle, 26. (1976)
Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - KRÓNIKA - Móra Magda: Az 1975. évi Soproni Diáknapok helytörténeti pályázatáról: a Fejér megyei pályaművek bírálatainak tükrében / 263–270. o.
A kálozi tsz kialakulásáról szóló a leggyengébb az ide vonatkozó pályamüvek között. A dolgozat a földrajzi, éghajlati viszonyok bemutatása után igyekszik felvázolni a település társadalmi struktúráját, több félrevezető, illetve egymásnak ellentmondó adattal. A pályamunka további részében a Vöröslobogó Termelőszövetkezet történetét az állatállomány, növénytermesztés, géppark stb. adatainak tükrében állítja elénk. A szervezés nehézségeire, a fejlesztés gondjaira egyáltalán nem tér ki a dolgozat irója, sőt adatai is ellenőrizhetetlenek, mert forrást nem jelöl. Iskolatörténettel három pályamű foglalkozik: 1. Egy helység iskolájának fejlődéstörténete 2. A Kossuth Lajos Ali. Alt. Isk. története 3. A Csákvári Alt. Iskola története A két első dolgozat Székesfehérvár egy-egy külteleki iskolájának történetét próbálja felvázolni. Az elsőként felsorolt dolgozat címe nem egészen pontos, a pályamű ugyanis Székesfehérvár "Szárazrét" nevű, külső területén működő általános iskolájának múltját és jelenét vázolja fel egészen nagy vonalakban és hézagosan. Az iskola létesítésétől kezdve a bővités, korszerűsítés munkáira kitérve beszél a szülők társadalmi rétegeződéséről, a napközi otthonról, és a szülői munkaközösség, az ifjúsági vöröskereszt, és az úttörőcsapat munkájáról kedves, hangulatos fényképeket hoz.A szándék, hogy öreg parasztemberek és parasztasszonyok emlékezésein keresztül mutassa be a multat és az ő szavaikkal méresse le a jelent, dicséretet érdemel, de a megvalósítás sok kívánnivalót hagy. A szövegek sematikusak, a megfogalmazás pongyola. Nem az iskola él környezetében, hanem a környezet él az iskola körül. A csákvári iskola történetével foglalkozó írás nem érte be az adatok egymás mögé helyezésével, hanem valóban az iskola 1945. utáni fejlesztésére, oktató-nevelő munkájának fejlődésére helyezi a súlyt. Komoly értéke, hogy egy-egy alapvető oktatási törvény, vagy központi rendelkezés hatását az iskola gyakorlati életére felvázolni törekszik. A gyakorlati oktatás bevezetése, a napközi otthon megteremtése, a kisegitő iskola létrehozása, a körzetesítés, valóban a fejlődés egy-egy állomását jelzi. A nevelők, tanulók, tanulócsoportok és osztálytermek számát 20 éves fejlődésében bemutató grafikonok nagyon emelik a dolgozat értékét. 15 éves tanulótól komoly teljesítmény annak ellenére, hogy a bevezető rész elnagyolt és adatai nem is pontosak. A székesfehérvári Kossuth Lajos Altalános Iskola fejlődésével foglalkozó dolgozat a legsikerültebb pályaművek egyike. írója gazdag és jó forrásanyagot használ, adatait tárgyilagosan értékeli, lényeglátőan csoportosít, szerkesztési módja is kiemelkedő. A dolgozat az iskolai élet minden területére kitekint: az iskola elődeire, a háborús pusztításra, az iskolaépület megteremtésének és korszerűsítésének körülményeire, az anyagi ellátottságra, az iskola felszerelésére. Részletesen elemzi az iskola tartalmi munkáját, — tekintetbe véve a központi rendelkezéseket és reformokat — bemutatja, hogy a korszerű felszerelés mennyire elősegíti az oktatás minőségi szinvonalat, és táblázatokban mutatja be, hogyan jelentkezik ez a fejlődés a továbbtanulók arányszámaiban. Kitér az iskolai pártszervezet, szakszervezet, úttörőcsapat munkájára, foglalkozik a szülők és patronáló üzemek társadalmi segítségével, és azzal is, hogy a tanulók műsoros szereplései hogyan ápolják az üzemekkel való közvetlen kapcsolatot. Az iskolát tehát nem kiragadva, hanem környezetébe beépülve állítja elénk, mivel külteleki iskoláról van szó, ez a kölcsönhatás egyszerűbb és közvetlenebb, igy különösen figyelemreméltó. 267