Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - KRÓNIKA - Móra Magda: Az 1975. évi Soproni Diáknapok helytörténeti pályázatáról: a Fejér megyei pályaművek bírálatainak tükrében / 263–270. o.

Az Ikarus székesfehérvári gyáregységének történetéről készitett pályamüvek elmondják ugyan, hogyan lesz az eredetileg hadi célokat szolgáló replilőgépjavitó üzemből 1950-ben Motorjavitó Állami Vállalat, majd hogyan lesz a budapesti Ikarus székesfehérvári gyára, de a termelési profil megváltozását szükségessé tevő tényezőkből, a termelés technikai eszközeinek változásairól, a szakember ellátottságról, a dolgozók életszínvonalának változásairól nem beszélnek a dolgozatok készítői. A SZIM Székesfehérvári Köszörügyárának történetét bemutató pályamüvek közül egy kiemelkedően jól sikerült. Alapvető forrásmunkák felhasználásával és két gyári dolgozó visszaemlékezéseinek alapján, szemléletesen, kifogástalan történeti hűséggel, — meggondolt, helytálló következtetésekkel élve — mondja el a gyár három évtizedes történetét. Ugyanerről az üzemről készült másik pályamű nagyon gyengén sikerült. Az események egymásutánjára épített vázlatot a hét oldalnyi képanyag sem tudta értékesebbé tenni. A Videoton gyár történetére vonatkozó három dolgozat közül az egyik alapos, komoly kutatást igénylő, visszaemlékezésekre — talán családi emlékekre — épitő, alapos munka. 29 oldalon beszél a gyár keletkezéséről, a felszabadulás körülményeiről, az újjáépítésről, államosításról, a nagy beruházásokról, a rádió- és televízió gyártás kezdeteiről, az uj készülékekről, amelyek közül egyik-másik gyártásának bevezetése, illqtve általánossá válása nagy hatással volt az egész üzem életére. Sajnálatos hiányossága azonban, hogy forrásait nem jelöli meg, igy adatai ellenőrizhetetlenek. A másik két ide vonatkozó dolgozat jóval gyengébben sikerült. Mindhárom dolgozaton .érezhető a gyár által kiadott, népszerűsítő prospektus hatása, s ez nem válik előnyére a pályamüveknek. Három megyei termelőszövetkezet életéről közöl értékes adatokat három pályamű. 1. A Gárdonyi Géza Termelőszövetkezet fejlődése 2. 25 éves a székesfehérvári Szabad Elet Termelőszövetkezet 3. A kálozi termelőszövetkezet kialakulásának története Az első dolgozat értéke, hogy beszél az agrárátalakulás helyi problémáiról, részletesen foglalkozik a termelőszövetkezeti mozgalom helyi kezdeteivel, az 1949. és 1952. között kialakult csoportokkal, majd az 1963. évi egyesítéssel és az ezzel bekövetkező fejlődéssel. A fejlődés bemutatását sokoldalúan támasztja alá adatokkal. (Pl. termésátlagok, géppark növekedése, talajerőgazdálkodás, állattenyésztés fejlesztése. ) "Nem hanyagolja el a termelőszövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeinek vizsgálatát sem, és beleszövi dolgozatába Agárd község társadalom-szerkezetének átalakulását is —" emeli ki a bírálat. A második dolgozat sok jó adatot hoz, de komoly hiányosságai vannak. Bár bevezető részében szól a város mezőgazdaságának felszabadulás előtti helyzetéről, majd az agrárátalakulásról, de a földreformot, földosztást csak megemlíti, az adatokból következtetést nem von le. A termelőszövetkezeti mozgalom helyi kezdeteit néhány mondattal intézi el, 1960. után viszont dinamikus fejlődést mutat be, még összehasonlító adatokat is közöl, és a másik két székesfehérvári tsz fejlődésével veti öszsze a Szabad Elet fejlődési ütemét. Kár, hogy a gondosan készitett statisztikai táblázatok nagyrészt az 1974. évre vonatkoznak, és nagyon hiányzik a dolgozatból a tsztagok életének és munkakörülményeinek változásával foglalkozó rész. 266