Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - IRODALOM - É. Sin Ágota: Péter László: Szeged utcanevei. Szeged, 1974. / 237–239. o.

külön adattár is található. Ezek felhasználásával a jövő tervei, fejlesztési elképzelései tudományos szempontból megfelelő alapozást kapnak. A könyv harmadik erősségét a dekorativ külsőben és az átlagon jóval túlemelkedő illusztrációs és képanyagban látom. A művészi szempontból is értékelhető edényekről, és diszmüvekről a "Termékalbum" szines képei nyújtanak szemet gyönyörködtető tájékoztatást. Az 1922 óta különböző nevek alatt működő vállalat története hiven tükrözi mind a kapitalizmus, és a szocializmus gazdasági szakaszait, mind pedig a köztörténet általánosságban ismert periódusait. A szerző azonban ugy mutatja be a hajdani Porcelán-, Kőedény- és Kályhagyár Rt., majd később a Gránit Csiszolőkorong- és Kőedénygyár fejlődését, hogy az egész és a rész dialektikájának érzékeltetésénél mindig talál jellegzetes, az eddigi megállapításokat gazdagító, egyéni vonásokat. Nem véletlen pl., hogy nevezetes határkő az 1948-ban bekövetkezett államosítás mellett az 1950. évi átprofilozás is! Bár a dolgozat elsősorban gazdaságtörténeti áttekintést ad, kiemelkedő a műszaki fejlődés ismertetése, és a vállalat társadalmáról adott körkép. Ez utóbbinál olyan ritkaságokkal is találkozunk mint amilyen a munkásdinasztiák, bemutatása, vagy a vállalat vezetőinek részletes számbavétele és felsorolása. Eltér a szokványostól a felügyeleti szerveknek és az export kapcsolatoknak terjedelmes ismertetése. Nem hiányzik természetesen a szocializmus korában kiteljesedő szociális intézmények megjelenítése, az egyéni és a vállalati kitüntetések, munkássikerek, kiállítások, bemutatók felsorolása. Kedves színfolt az iparművészek munkásságának bemutatása. A könyv az elmélyült levéltári kutatásokon és a publikált forrásokon kivül szívesen támaszkodik a nagyszámú könyvelési és statisztikai beszámolóra, néhol pedig visszaemlékezésekre. Kiegészítésképpen e helyen hívom fel a szerző figyelmét arra, hogy a Magyar Altalános Hitelbank Rt.-nak az Országos Levéltár IV. osztályán őrzött iratanyagában — Általa még nem látott — részben a vállalatra magára, részben pedig az iparág egészére vonatkozóan vannak még jelentős adatok. Sárközi Zoltán Péter László: SZEGED UTCANEVEI Szeged, 1974. Örömmel vettem kezembe ezt a követendő példát nyújtó könyvet. Nemcsak "szögedi" származásomban rejlik örömöm titka, hanem abból a reményemből is sarjadt, hogy a szerző munkája révén az ősi utcanevek éppúgy bekerülhetnek a köznapi ember tudatába is, mint történelműnk megannyi már megbecsült emléke, a sirok leletei, a régi épületek, valamint minden régi írás. A "Történeti rétegek"-ben a szerző rövid történetét adja a szegedi utcanevek alakulásának. Az első híradást a város utcaneveiről egy 1522-es tizedjegyzék adja. Ez 31 utca nevét őrizte meg számunkra, többek között az 1961-ig használt és méltatlanul elpusztított "Szentháromság utca" nevet. Az 1546-os török összeírás városré237