Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - IRODALOM - Gecsényi Lajos: Békés megye 1944–45–ben: A felszabadulás és a népi demokratikus forradalom első esztendeje a Viharsarokban. Tanulmányok. Szerk.: Dér László és Szabó Ferenc. Békéscsaba, 1975. / 228–231. o.

1945 őszi választási küzdelemben kifejtett tevékenységét — a pártpolitikai háttér bemutatásának hiányában — már csak rövidke összefoglalásként illeszthette munkájához. (Zárójelben mondva, irása egyetlen kivétel a kötetben azzal, hogy csak a történeti Békés megye területét vizsgálja.) A koalició többi pártjának bemutatását G. Vass István vállalta magára. ("A Szociáldemokrata Párt, a Parasztpárt, a Független Kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt tevékenysége 1944-45-ben és az 1945-ös választások Békés megyében") A kötet egyik legérdekesebb irása, amely polemizáló, értékelő stilusával, a szűk forrásbázison áttörő adatgazdaságával a Viharsarok egész munkásmozgalmi és politikai történetén áthúzódó problémák — a paraszti és agrárproletár tömegek politikai differenciáltsága, eszmei-ideológiai arculatuk változása — feszegetésére vállalkozott. Ismerteti a pártoknak a felszabadulás pillanatában meglevő bázisát, potenciális erőviszonyait, kialakuló szervezeti életük fő vonásait és politikai programjukat. E részhez kapcsolódik a pártszervezetek alakulását és taglétszámát táblázatba süritő függelék. Vizsgálja a pártok vezetőségeinek összetételét, tagságuk összetevő elemeit, a pártközi együttműködés megteremtésére irányuló első lépéseket, az ifjúsági szervezetek kiépítését. A mérce valamennyi párt m égit él és ében, összevetésében, magától értetődően, a demokratikus átalakuláshoz s annak vezető erejéhez, az MKP-hoz való viszony, így alakulnak ki azok a pólusok, melyeken egyik oldalon a Magyar Kommunista Párt s a vele szorosan együttműködő Parasztpárt illetve a Szociáldemokrata Párt, a másik oldalon pedig a beözönlő reakciós erők irányítása alá került Független Kisgazdapárt állt. A két pólus közötti helyzetet, a kiélesedő ellentéteket az 1945-ös őszi választások tükrében vázolja, melyen az egyesült baloldal fölényesen szerezte meg a győzelmet. A feldolgozás szerkezetét és módszerét illetően nem kétséges, hogy a tanulmány, tágabb tartalmi keretben (az MKP és a többi párt együttes vizsgálata) és az MKP, a Független Kisgazda Párt, az SZDP fennmaradt (a Párttörténeti Intézet Archivumában őrzött) országos irattári anyagának felhasználásával gazdagabb, a szerző munkája könnyebb lett volna. A közállapotok, a pártpolitikai viszonyok bemutatását a legfontosabb néphatalmi szervek, a nemzeti bizottságok, tevékenységének feldolgozása követi, Takács László tollából. A szerző nem volt könnyű helyzetben, hiszen e szervek működését a konkrét történelmi körülményektől, mindenekelőtt a politikai élettől elszakitva, funkcionális tevékenységi kereteik között kellett figyelemmel kisérnie. Munkája igy részben az egyes helyi Nemzeti Bizottságok munkájának ismertetésére, részben néhány tematikailag elhatárolható kérdés (a termelés ellenőrzése, üzemi bizottságok segitése, a Nemzeti Segély szervezése, kulturális kezdeményezések) tényszerű tárgyalására korlátozódik. Cikkét a nemzeti bizottságok szerepének és jelentőségének, a helyi tapasztalatokon nyugvó, általános értékelésével zárja. A földreform kérdése, a nemzeti bizottságok mellett, a kor történetének egyik legtöbbet kutatott témája. Szabó Ferenc "A földreform főbb kérdései Békés megyében" c. Írásában, az országos és helyi szakirodalom valamint mindhárom megye levéltári forrásainak — túlzás nélkül mondhatjuk — teljes ismeretében több uj vizsgálati szemponttal és statisztikailag rendszerbe foglalt adatsorokkal tovább tudta gazdagítani a kérdésre vonatkozó ismeretanyagot. 230