Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - IRODALOM - Gazdag István: A tanácsok Békés megyében 1950–1975. Békéscsaba, 1975. / 226–228. o.

csak egyes osztályoknak, hanem az egész apparátusnak, a munkabizottságoknak, a tanácstagoknak is foglalkozni kellett. Néhány témát talán érdemes lett volna akár külön tanulmányban, vagy kiemelten is vizsgálni: a tanácsi apparátus összetételét, szakmai-politikai fejlődését, a tanácsok párti rá nyitásának kérdéseit. A közigazgatástörténeti tanulmányok sorát Szabó Ferenc "A tanácsrendszer megteremtésének előzményei Békés megyében" cimü dolgozata nyitja meg. A felszabadulás előtti közigazgatás vázlatos jellemzése után a szerző sokoldalúan vizsgálja a népi demokratikus korszak önkormányzatának, majd a népi közigazgatás kialakulásának és a tanácsrendszer közvetlen előkészítésének fontosabb kérdéseit. Szabó Ferenc helyesen hangsúlyozta, hogy a közigazgatás korszerüsitési munkálataiban az MDP I. kongreszszusa gyökeresen fordulatot jelentett. A programnyilatkozat kimondta: "A népi demokráciában a nép részvétele a közügyek intézésében nem korlátozódhaíik a parlamenti és önkormányzati választásokban való részvételre; a nép egyre szélesebb rétegeit kell bevonni az állami önkormányzati és gazdasági élet ellenőrzésébe és irányitásába". Bálint Ferenc "A tanácsok megalakulása és a tanács apparátus szervezeti kiépitése Békés megyében" cimü tanulmányában vizsgálja az első tanácstörvény fontosabb jellemzőit, majd rendkivül gazdag tényanyag birtokában informál a megyei - városi járási tanácsok megalakításáról, a tanácsválasztásról, ezt követően a tanácsok és végrehajtóbizottságok megalakulásáról. A dolgozat befejező részében a tanácsok hivatali szervezetének felépítéséről és az osztályok feladatköréről kapunk értékes leírást. Jároli József színvonalas tanulmányában a tanácsi munka első esztendejét értékeli Békés megyében. Nem sikerült kideríteni, hogy mi indokolta az első év szintetizáló összegzését. Kár, hogy a szerkesztő bizottság a szerző számára nem tette lehetővé egy korszak átfogó vizsgálatát. A kötet szempontjából is kedvező lett volna, ha Jároli József 1950-1956. időszakában vizsgálja meg a tanácsi munkát. A tanulmánykötet több mint százoldalas második fejezetét Klaukó Mátyás "Békés megye tanácsainak negyedszázados tevékenysége" cimü összegző és értékelő tanulmánya vezeti be. Véleményünk szerint ennek a szintetizáló, keretet jelentő tanulmánynak a kötet jellegét meghatározó tartalma miatt nagyobb terjedelmet kellett volna biztosítani. Klaukó Mátyás irása után következő tanulmányok, a tanácsi munka egy-egy területét vizsgálják különböző színvonalon. Nyári Sándor dolgozatában a tanácsok és a Hazafias Népfront együttműködésének fontosabb kérdéseiről irt, sajnos, csak a hetvenes évek elejétől. A szerző az együttműködés hasznosságát talán éppen azzal tudta volna leghatásosabban bizonyítani, ha történeti elemzését adja a negyedszázados kapcsolatnak. Szabó Sándor átfogó tanulmányában vázolja a megye gazdasági fejlődését. Az olvasó megbízható tájékozódást szerezhet a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem eredményeiről és gondjairól. A tanácsok gazdasági szervező, irányító tevékenysége talán nagyobb hangsúlyt érdemelt volna. Csepregi Pál "Békés megye településhálózatának fejlődése" cimü dolgozatában értékes áttekintést nyújt a városiasodás, a településfejlesztés, a lakásberuházás, a közműfejlesztés, a villamosítás és gépellátás, valamint a tanácsi vállalatok fejlesztéséről. Az utóbbi témát talán szerencsésebb lett volna a Szabó Sándor tanulmányába beépíteni. Kiss Endre és Deák Ferenc a megye egészségügyi ellátását, illetve művelődésügyi fejlődését vizsgálták rendkívül gazdag anyag birtokában. Dolgozatukat fontos táblázatokkal egészítették ki. 227