Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - IRODALOM - Bendefy László: Anonymus "Gesta Hungarorum"-ának új, hasonmás kiadása / 219–224. o.

Abád-rév (portus Obad, olv. Obád) ... "A Tisza bal partján Abádszalők helység ..." (1. 137. old.) Lipszky 1808. évi Repertóriumában és — természetesen — térképén is Abád és Tisza-Szálok (!) két egymás melletti, de önálló közigazgatásu Heves-megyei község. Pais D. ezt ismerhette, de talán a munka nagysága miatt nem foglalkozhatott vele bővebben. A Görög Demeter-féle ... "Magyar Atlás"-ban (34.lap) szintén két önálló község, mégpedig "Heves és Külső-Szolnok törv. egyesült vármegyékben". Mikoviny S. vonatkozó megyei térképét (10) Pais D. nem ismerhette. Abád és Szalók ezen is önálló községek. De legfontosabb talán Lazarus Rosetus (Lázár deák) 1528. évi térképe, amelyen csak Abád községet tünteti fel Obi a néven, földrajzilag nagyon helyesen: (Tisza) Roff, (Puszta) Sz. György és (Tisza) Sz. Imre között! Obi a: Lazarus feljegyzésének helytelen olvasatából származó torz névalak. G. Tannstetter tévedése (11). Árpad (Árpad, var. Arpadius) ... "A bolgár-török nyelvből kölcsönzött "árpa" növény nevünknek magyar -d képzős kicsinyitője, vagyis olyanféle becézőnév, mintha manapság igy hivnának valakit: Arpácska ..." (1. 139 old.). Nem csodálkozunk azon, hogy Pais Dezső 1926-ban az Árpád szónak ezt a Németh Gyulá

tól (12) származó etimológiai magyarázatát adta. Abban az időben — noha azonnal sejthető volt, hogy az Árpád név eredetének nem ez a helyes megoldása, pillanatnyilag jobb magyarázat nem kinálkozott — szőszármaztatási tudományunktól 1926-ban több nem is volt várható. 1941-ben azonban megjelent Mészáros Gyula erre vonatkozó egyedüli helyes magyarázata. A magyarok honfoglaló Ugri, var. Ungri rétegének, Khazár ritus módjára .. . szintén istenkirálya volt, irja Mészáros Gyula

(13). A királlyá avatás egyik leglényegesebb cselekménye a pajzsraemelés volt. A királlyá avatott vezért eme aktus után — Bíborban született Konstantin bizánci császár tanusága szerint (14) Árpádész-nek nevezték. "A személynév (helyesebben méltóságnév) eredeti alakja — irja hozzám intézett levelében Mészáros Gyula (15) — Konstantinos Porphyrogenetos közlése alapján Ar-padi ( >

A^>'JTo( S \S ) volt. Ez a név a dinasztia többi tagjainak nevével (itt-ott méltóságnevével) együtt a tulajdonképpeni országfoglaló (Ugri, Ungri stb.) népelem északkeletiráni nyelvének egyik maradványa. Elő nyelvünkben ennek az asszimilálódott hóditó rétegnek számos egyéb nyelvmaradványa él (Isten, Manó, ur, vár, bán, kés, tál stb.). A szó jelentése: "Ur [a] [a] Nép[ek]nek." A megnevezés a népvándorláskori északkelet- és nyugati) iráni népek körében általános istenkirály fogalmának megjelölésére szolgált." Kiegészitésül annyit, hogy a Konstantinos császár feljegyezte AQtttfó^ó görög névalak genitivusban áll", nominativusa Ao'IFoC c5 V t ami a középkori görögben Árp_ádi-nak hangzott (16). Honszerző fejedelmünk nevét mi valójában csonkán használjuk, mert helyes ómagyar alakja: Arpádi

; jelentése szerint pedig népvándorláskori méltőságnév. A mai szóhasználatból, mint személynév, az Árpád névalak ki nem irtható. Törénelmi tanulmányokban, könyvekben és főként tankönyvekben azonban az Árpádi névalak használata lenne kívánatos és célszerű. Bihar (Byhor

, olv. Bihor) váráról (140. old.) azt olvassuk, hogy neve "még nincsen megfejtve." Maga a vár a Nagyvárad és Debrecen közötti fő közlekedési utón Váradtól északra 1 1/8 magyar mérföldnyire (kereken 10 km-nyire) a Szalárd felé elágazó utat védte. A vártól nyugatra a Nagykereki felől Várad felé húzódó Kis-Körös 221