Levéltári Szemle, 26. (1976)
Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Pap Gáborné: Spanyolországi tapasztalatok / 39–52. o.
egy-egy fémfog tartozik. A fogazatra akasztják rá kis szines műanyag csipeszekkel a vászonra laminált térképeket, a szinek szerint osztályozott rendben. — A szekrény fölfelé nyitható tetejének belső lapján van a szinek szerinti magyarázó jegyzék. A térképeknek ez az őrzési módja nemcsak leirva komplikált, hanem a valóságban is. Mégis a referens szerint praktikus a kezelése, mert a zárt szekrény a térképeket védi a portól, a függesztett formában való tárolás pedig a kiszedés-reponálás rongálódásaitól. A kutatőterem napi forgalma átlag 15-20 kutató. A teremben egy tudományos felügyelőn kivül állandóan egy vagy két kezelő is tartózkodik. Ok viszik a beadott kérőlapot a raktárakba és a kért iratot azonnal kihozzák. Kérőlapot azonban naponta csak 13 óráig lehet beadni. Egyszerre egyetlen raktári egységnyi (dosszié) anyagot kaphat kézhez a kutató. A kiemelt vagy még kutatáson kint tartott iratokat a terem végéből nyilő külön helyiségben polcokon őrzik, s onnan ablakon keresztül érintkeznek a kutatókkal. A kutatási idő naponta 8-tól 14 óráig és du. 16-tól 20 óráig tart. A délelőtti és esti kutatási órák befejeztével a teremben levő kezelő (Madridban csak férfi kezelőket láttam) dörgő hangon elkiáltja: "Ahora!", vagyis "Most" vagy "Itt az idő" — s erre mindenki, — amint a hirtelen és váratlan mennydörgő figyelmeztetés után visszanyerte lélekjelenlétét, — gyorsan csomagolni kezd. A kétórás ebédszünet egyébként általános a madridi hivatalokban, sőt minden munkahelyen, sajnos még a tudományos központ területén levő egyetlen büfében is. Az ország legnagyobb levéltárában mindössze 12 állandó és kb. 10 (ez változó szám) szerződéses tudományos munkatársat alkalmaznak. Az un. "sous-archiviste" kategóriában, tehát a kezelői státusban 6 állandó és kb. 10 szerződéses munkaerőt. Összesen tehát 18 állandó és átlag 20 szerződéses dolgozó végzi a levéltár munkáit. A másik központi levéltár, amelyet alkalmam volt megtekinteni, Európa egyik legjobban felszerelt uj levéltára az Archivo General de la Administración (Államigazgatás Főlevéltára). A levéltár utódja az 1939-es tűzvészben teljesen elpusztult Közigazgatási Központi Főlevéltárnak (Archivo Central General de la Administración), mely korábban az államigazgatás igen értékes és a történetirás számára immár pótolhatatlan fondjait őrizte. Az uj levéltár 1972-ben épült fel, Alcalá de Henares-ben, Madridtól kb. 30 km-re. A városka, mely Cervantes szülővárosa, 1508-ban alapitott egyeteméről is hires. A nagyszerű, modern levéltárépülethez az igazságügyminisztérium adta a területet, az oktatási minisztérium pedig a költségeket. Feladata, hogy gyűjtse, rendezze, selejtezze és megőrizze azokat a közigazgatási fondokat, melyek már nem szükségesek az ügyvitelben, s amelyek az államigazgatás dokumentumait fogják jelenteni. Az átmeneti levéltár funkcióját tölti be tehát az államigazgatásból kikerülő és az Archivo Historico Nációnál megőrzésére szánt iratanyagnál. Ide szállitják be s itt őrzik a 17 spanyol minisztérium iratanyagát. Éppen ezért a levéltárnak 17 osztálya van, továbbá egy kutató- és könyvtárterme, foto, restauráló és könyvkötő műhelyei. A minisztériumok átlag 15 évi megőrzés után adják át anyagukat, bár ez egyes minisztériumok esetében változó. A külügyminisztérium, különösen a külképviseletek például hosszabb időre visszatartják irataikat. A levéltár raktárterét 20 évi gyarapodásra tervezték, 275 000 állványfm-re. Jelenleg mintegy 116 000 doboz iratanyagot őriznek, s a raktárak jelentős része még üres. 45