Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - ADATTÁR - Tóth Róbert: Adalékok a pécsi bányamunkásság harcaihoz, 1860–1935 / 177–190. o.

re jöttek, mig körülbelül húsz tizenhat éven aluli bányaszfiut a sztrájkolok az első nap délutánján önként kiengedtek. A sztrájkolok a bányában ugyan senkit sem bántalmaztak, de fenyegetésekkel kitartásra kény szeritették lennmaradt munkástársaikat. Szóba került a szivattyúk erő­szak&s'leállitása is, de a józanabb elem nem járult hozzá az ily túlzásokhoz. A sztráj­koló munkásoknak künn maradt társaik Mecsekszabolcs felől a föld alatt töpörtyűt, ke­nyeret, sósborszeszt és cukrot hoztak s azt a második nap reggelén kiosztották köztük. A künn maradt keresztényszocialista bányamunkások minden követ megmozgattak lenn maradt társaik kiszabadítása érdekében, de kiserleteik nem vezettek eredményre. A szociáldemokrata vezetők szintén többizben is megkisérlették a sztrájkolok felhoza­talát, mig végül a második nap délutánján 2-3 órák közti időben a sztrájkolok mégis meggondolták magukat s kiszálltak a bányából. A pécsi m. kir. bányakapitányságon a bányavállalat és a bányamunkások bizal­mijai között ezt követőleg megindult tárgyalások azt eredményezték, hogy a bánya­igazgatóság az elbocsátottak bércsökkentésének idejét három hónapra szállitotta le,, amit az elbocsátottak a másnapon megtartott értekezletükön elfogadtak. A bányaigazgatóság erre február hó 3-án kiadott hirdetményében a november hó 26-án megadott, de január hó 5-én visszaont kedvezményeket újból visszaállította az­zal a kikötéssel, hogy mindkét üzemszüneti napon, tehát szerdán és szombaton is a berendelt munkások nemcsak fenntartási, hanem széntermelő munkát is kötelesek végezni, a január hó 5-én elbocsátott száztizennégy munkást három hónapon át egy fokkal alacsonyabb kategóriába sorolás mellett a munkába visszafogadja, a föld alatti sztrájkból kifolyólag — ha károkat nem okoztak — a munkásokkal szemben megtor­lással nem él és az összes munkásokat a rendzavarásoktól, fegyelmezetlenségektől különbeni elbocsátás terhe mellett óva inti. A bányamunkások február hó 4-én reggel hat órakor az összes bányakerületek­ben rendesen leszálltak. A sztrájk folyamán különösebb rendzavarás nem fordult elő. Még a múlt év októberi föld alatti sztrájk után hallatszott, hogy a bányamunká­sok semmi szin alatt sem nyugosznak bele az 1933. év június havában bevezetett 6 és 8%-os bércsökkentésbe s most is elitélték Bertrand Antalt, hogy őket a bányából fel­hozatta, holott a föld alatti sztrájkból kifolyólag éppen azon voltak, hogy a jelzett bércsökkentés megszüntetését követeljék. Legújabb hireink szerint Bertrand Antal már meg is üzente a bányászoknak, hogy a legközelebb beadandó bérmemorandummal és az ennek támogatására az egész vonalon lefolytatandó föld alatti sztrájkkal igazolni fogja, hogy nem árulta el a bányá­szok ügyét. A pécsbányatelepi szociáldemokrata bányászok helyi szakszervezete február hó 2. 4-én (32) tisztujitó közgyűlést tartott, amelyen az eddigi vezetőség túlzó (...) ele­meit kihagyták. A munkások az uj vezetőségtől elvárják, hogy a meggondolatlansá­goktól tartózkodjék, de sztrájkot a jövőben csak föld alatt fognak folytatni, mert csak attól várhatnak eredményt. A jövő sztrájk alkalmával senkit erőszakkal nem szándé­koznak a bányában visszatartani s szivattyúkat sem akarják leállitani, de azon lesz­nek, hogy szükség esetén a pécsujhegyi villamostelep üzemeinél dolgozó munkásokat is bevonják a sztrájkba. 186

Next

/
Thumbnails
Contents