Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - ADATTÁR - Tóth Róbert: Adalékok a pécsi bányamunkásság harcaihoz, 1860–1935 / 177–190. o.

mindaddig tartott a sztrájk, mig a Budapesten megkötött egyezmény alapján Peyer Károly személyes közbelépésével le nem szerelte azt. A szociáldemokraták helyicsoportja ezután mind kevesebb tevékenységet fejtett ki, a "Munkás" cimü pécsi szociáldemokrata hetilap anyagi okokból beszüntette működését, a termelés a bányákban pedig ezzel párhuzamosan mindinkább emelkedett. A tulmüszakok, amelyek elleni izgatás miatt a pécsi kapitányság Vági István pécsi szociáldemokrata párttitkárt az 1922. év tavaszán a város területéről kitiltotta, abban az időben az izgatás következtében teljesen megszűntek, de még ugyanazon év őszén, amikor az izgatás ismét megszűnt, oly nagy mértékben indultak meg, hogy a bányákban alig tudták a nagy számban jelentkező munkásokat mind megfelelően foglalkoztatni. A bányamunkások az 1925. év (24) tavaszán a Schroll-aknán a ruhapénz elégtelensége miatt két napig, május havában a DGT összes kerületeiben az illetmények alacsony volta miatt három napig és agusztus havában ugyancsak az összes kerületekben ismét a bérezések miatt sztrájkoltak és pedig újból három napig. Az 1924. évben májusban és júniusban öt hetes bérsztrájk volt a DGT összes telepein, mely az ország több nagyobb bányájára is kiterjedt. Az 1925. évben mindössze egy napos sztrájk volt. Amig a bányamunkások mozgalmainak súlypontja mindeddig Pécsbányatelepen volt, az Mayer Ádám mecsekszabolcsi lakosnak az 1925. évben főleg pedig Bertrand Antal mecsekszabolcsi lakosnak az 1925. évben a szociáldemokrata szakszervezet részéről kerületi titkárrá történt megbízatásától fogva mindinkább Mecsekszabolcsra tolódott át, ahonnan a nevezett titkárok a szociáldemokrata munkásmozgalmakat befolyásolták és irányitották. A bányamunkások mozgalmaiban Pécsbányatelepen több évre terjedő nyugalmi idő következett s a megyei kerületekben sem történtek különösebb események, aminek oka a szociáldemokrata szakszervezetben lefolyt belső válság volt, (25) amelynek végeredményeként Peyer Károly a központi főtitkárságtól megválni kényszerült, a helyébe Esztergályos János került és Bertrand Antal, a pécsvidéki kerületi titkár mindinkább a budapesti központba kapcsolódott. Az 1929. év őszén két hetes sztrájk volt az őszi segély miatt, az 1931. év őszén negyedfél hetes sztrájk volt a bérezések miatt s az 1932. év november havában négy napon sztrájk volt ismét a bérek miatt, de ezek mind csa (26) Mecsekszabolcson és Vasason folytak le, mig a pécsbányatelepi bányamunkások a szigorú fegyelem és a szanálástól való félelmükben nem csatlakoztak a sztrájkokhoz. Az 1933. év elég nyugodtan telt el, de ezen évben egy Pécsről kiindult kommunista akciónak jutottak a hatóságok a nyomára, melynek Pécsen kivül Mecsekszabolcson, Vasason és Komlón is voltak részesei, Pécsbányatelepre azonban nem terjedt ki. A bányavállalat az egyre sulyosodő gazdasági helyzet hatása alatt előbb a munkások lakbéreinek nagy arányú emelésével s a villamosvilágitási járulék bevezetésével, továbbá heti egy, majd két, utóbb három sőt egy-két esetben négy szanált nap bevezetésével, azután a munkásoknak szanált napokon való kiváltságos foglalkoztatásával, végül pedig 1933. júniusától fogva a 6 és 8%-os bércsökkentéssel a végsőkig lecsökkentette a munkások kereseteit, annyira, hogy a pécsbányatelepi bányamunkások a múlt évben átlag csak 60-70 pengőt kerestek havonként, de volt olyan családos 183