Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - ADATTÁR - Tóth Róbert: Adalékok a pécsi bányamunkásság harcaihoz, 1860–1935 / 177–190. o.

Tóth Róbert: ADALÉKOK A PÉCSI BÁNYAMUNKÁSSÁG HARCAIHOZ (1860-1935) A mai magyar marxista történetírás jelentős eredményekkel büszkélkedhet a magyar munkásmozgalom (ezen belül a bányászmozgalmak) története feltárásának vonatkozásában. Számos alkotás taglalja (forráspublikáciő, monográfia, általános és kronologikus szintézis, lexikon, bibliográfia stb. (1)) a forradalom és szabadságharc (1848-1849) utáni idők száz évének magyarországi munkásmozgalmát. Az alábbiakban közölt forráspublikáciő talán nem lényegtelen adalékokkal gazdagitja a fönt emiitett történelmi tematikát, konkrétan a pécsi bányászmozgalmak történetét. Egyrészt azért, mert Derényi (Drasenovich) Jenő (2) (a "ferencjőzsefi" és a "horthysta" korszakban folytonosan hivatalban levő (3)) rendőrségi tisztviselő előterjesztése alapján, összefoglaló, (4) viszonylag tényszerű képet kapunk az osztrák monopoltőkés Első Dunagőzhajőzási Társaság (5) pécsi bányamunkásságának küzdelmeiről. Másrészt azért, mert Derényi (Drasenovich) memoranduma csak közvetve — az előterjesztés tárgyának indoklásaként — foglalkozik a két világháború közötti Magyarország harmadik legnagyobb bányavállalatának (6) bányászmozgalmaival (mivel az előterjesztés tárgya nem a bányászmozgalom, hanem a DGT Pécs környékén levő bányavidékén rendőrkapitányság felállitása) és talán éppen ezért tekinthetjük az indoklást viszonylag tényszerűnek. Harmadrészt pedig azért, mert a pécsbányatelepi rendőrkirendeltség vezetője a memorandumban — akaratlanul — rávilágit arra a tényezőre, hogy a DGT munkásnyuző politikájával szemben az öntudatos bányászok (szinte nap mint nap) rákényszerültek a gazdasági, társadalmi és politikai helyzetük jobbá tétele érdekében folytatott harcra. Az 1935-ben (7) (az államrendőrség vidéki főkapitánya részére (8)) készült előterjesztés szerint, a pécsi bányavidéken egymás mellett funkcionáló három rendőrhatóság (9) helyébe egy önálló hatáskörű, koncentráltan intézkedni tudó rendőrkapitányságot kellene felállitani. A "m. kir. rendőrség pécsbányavidéki kapitánysága" (10) létrehozásának szükségességét Derényi (Drasenovich) a közrendészeti szolgálat széttagoltságával, valamint a szakadatlan bányászmegmozdulásokkal indokolja. A későbbiekben a M. Kir. Belügyminisztérium érdemileg nem foglalkozott a felterjesztéssel, ez kitűnik abból a tényből, hogy 1944-ben is pécsbányatelepi rendőrkirendeltségről beszélnek a források. (11) A részleges forrásközlés — a dokumentum struktúráját követve — betühiven világitja meg a bányamunkásság mozgalmainak társadalmi szinterét, korán és folytonosan jelentkező küzdelmeit. A memorandum tényleges tárgyáról, az uj rendőrhatóság felállításának lehetőségéről szóló fejezeteket, valamint a Derényi (Drasenovich) Jenő osztályhelyzetéből adódó, eleve helytelen (becsmérlő) kifejezéseket a forráspublikáciő nem tartalmazza. 177