Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - ADATTÁR - Kopasz Gábor: Baranya megye elnéptelenedése a török hódoltság idején / 143–155. o.

megemlíti a házak számát is, amibó'l következtetni lehet a lakosság számarányára, a vállalásukból pedig a nemzetiségi hovatartozásukra. Evlia Cselebi természetesen török uralmi szempontból vizsgálta az itteni viszonyokat. Megállapításai erősen túlzók, szubjektivek, tehát megfelelő kritikával kell fogadnunk. Dárdáról azt állapította meg, hogy nagyobb végvidéki hely. A várában egy dzsámi, egy magtár és ötven kisebb ház volt deszkazsindelyes tetővel, a várfalon kívül pedig tiz bolt és egy vendégfogadó. A lakosságról, amely a várfalon kívül lakott, külön nem beszél, csak annyit emlit meg róluk, hogy igen verekedősek. Baranyavárról annyit emlit, hogy szép fapalánk veszi körül és az őrsége nyolcvan török katonából áll. A palánkon belül volt egy dzsámi, egy hadiszertár és ötven ház deszkatetővel. A palánkon kivül volt a lakosság települése száz zsindelytetős házzal, tiz bolttal és egy kisebb fogadóval. A mohácsi várat tömésfalu erődnek említi, sarkain négy bástyával. A várfalon belül Szulejmán dzsámiját látta Evlia Cselebi keramit tetővel. A várban volt két buzaraktár és egy hadiszertár, valamint ötven katonaház deszkatetővel. A dunapartra épült várnak két kapuja volt: az egyik a Dunára nézett, a másik a város felé. A várfalon kivül háromszáz nádfedeles és fazsindelyes házban élt a lakosság. Ugyanitt volt a pasa palotája, továbbá egy keramittal fedett dzsámi és egy fogadó. A Duna vizén működött tiz pompás hajómalom, amelyeket magyar mesterek készítettek. Pécs városában szinte nyüzsgő életről irt. Pécsnek hét városrésze volt muzulmán és csak egyetlen, a budai kapun kivüli városrész volt a magyaroké. Lelkesedéssel irt a város piros cseréppel fedett, kőből épült házairól, a főtéren a városi előkelőségek negyven palotájáról. A pécsi Széchenyi téren ma is látható Gázi Kászim pasa dzsámiját szépségében az isztambuli Szelim szultán dzsámijához hasonlította. Említést tett Jakováli Hasszán pasa dzsámijáról is, amely ma Pécsett török múzeum céljait szolgálja. Részletesen irt a többi dzsámiról, a pécsi várról, az iskolákról, a török kolostorokról, a fürdőkről, a csorgókutakról, a lakosság viseletéről, zenekedveléséről. "A portyázásra és rablásra küldött vitézeik magyar ruhát öltenek fel, egészen bemennek Magyarországba (a hódoltságon túli területre); értelmesen és ékesen tudnak magyarul. " Megemlékezett Idrisz Baba búcsújáró helyéről, aki 1591-ig élt és csodáiról beszéltek az öregek. (8) Dunaszekeső (törökül Szecsevi) váráról azt irja, hogy magas dombon van, s ettől lejjebb, sikabb területen van a lakosság által lakott városrész. Siklós kőből épitett váráról is részletes leirást ad. Emliti a belső várban levő, sziklába vágott kutat. Az alsó várban ötven fazsindellyel fedett házat látott. A város maga öt mohamedán és két keresztény városrészre oszlott. A városnak 800 háza volt, amelyek leginkább fazsindellyel voltak fedve. Látott itt továbbá hét dzsámit, iskolákat, fürdőket, két fogadót és negyven boltot. A lakosság nyelvéről azt irta, hogy bosnyákul beszélnek. Szigetvárral kapcsolatban részletesen leirja a vár elfoglalását. Külön foglalkozik a külső várossal, a középső várossal és a mocsáron belüli várral. A külvárosban 1100 házat emlit. A középső városban 470 házat látott szűken elhelyezve, imahelyekkel, iskolákkal, fürdővel, fogadóval, két derviskolostorral. A belső várban húsz házról ir. A lakosságról azt állította, hogy bosnyákok, de jól beszélnek magyarul és horvátul. (9) 146